A kormánykoalíciós tanács idei első ülésén abban állapodott meg Robert Fico politikai partnereivel, Vladimír Meciarral és Ján Slotával, hogy államosítják a bősi vízművet is. Valószínűleg egy bonyolult folyamat kezdődik a döntés nyomán, pedig a legtöbb szakértő szerint igaza van a Fico-kabinetnek. Történt, hogy a korábbi kormány magánosította a Szlovák Villamos Művek Rt. 66 százalékát, amit az olasz Enel cég szerzett meg. Az olaszok azonban Bőst is akarták, ami nem volt része a villamos műveknek. A vízi erőművet, a hajókamrákat és az egész felvízcsatornát ugyanis a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat építette és működtette. A Dzurinda-kormány ezért azt találta ki, hogy az állami vízgazdálkodási vállalat marad a tulajdonosa az egész vízlépcsőrendszernek, ellenben magát a vízi erőművet harminc évre bérbe adja a villamos műveknek, amivel gyakorlatilag átjátszotta az Enelnek. A szlovák költségvetés a villanyáram árának egy részéhez – teljesen áttekinthetetlenül – csak az Enel nyereségén keresztül juthat hozzá, ami a szakértők szerint hét-nyolc milliárd forintnak megfelelő veszteséget jelent Szlovákia számára. Erre a tényre az új kormány figyelmét a vízgazdálkodási vállalat hívta fel. A kormány azonban nem talált kivetnivalót – törvénytelenséget – a bonyolult szerződésrendszerben, mígnem segítségükre sietett Dominik Kocinger, a szlovák kormány bősi biztosa. Kocinger szerint a „Dzurinda-kabinet által kikényszerített bérleti szerződés kezdettől fogva érvénytelen”. A kormánybiztos arra alapozza a véleményét, hogy a bősi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban továbbra is az 1977-ben megkötött szlovák–magyar államközi egyezményből kell kiindulni, minthogy a hágai bíróság Bőssel kapcsolatos döntését követően sem született újabb kétoldalú szerződés. Az 1977-es egyezmény ugyanakkor egyértelműen leszögezi, hogy a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos bármilyen jellegű változásra csak akkor kerülhet sor, ha a cselekedni akaró fél megszerzi a másik szerződő fél beleegyezését is. S ezt a hágai bíróság is igazolta tulajdonképpen, hiszen azt mondta ki, hogy Magyarország jogtalanul állította le a mű építését, Szlovákia pedig törvénytelenül működteti a csúnyi gátat – merthogy egyik lépésbe sem egyezett bele a másik fél. Ebből pedig az következik, hogy Magyarország beleegyezése nélkül a bősi vízmű bérbeadhatatlan, vagyis a bérbeadási szerződésnek nincs törvényes alapja.
Az érvelés logikus, kérdés, hogy az ügy bonyolultsága miatt mikorra sikerül visszaállamosítania Fico kormányának a vízművet. Még az sem kizárt, hogy a kérdés rendezéséhez a magyar kormány segítségét kell majd kérnie Robert Ficónak.
origo.hu
2026 a gyermekes családok éve lesz
