Átállás menet közben

A magánnyugdíjpénztárak vezetőinek egyik szeme sír, a másik meg nevet. A befizetések és a bevallások kezelését ugyanis az év elejétől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vette át. Míg ez hosszú távon sok tekintetben előnyös változást jelent, rövidebb távon már komolyabb zűrzavar is támadhat a menet közbeni átállás miatt.

Január 1-jétől a pénztárak helyett az adóhatósághoz – pontosabban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kezelésében lévő kincstári számlákra – utalandók a magán-nyugdíjpénztári befizetések, és az adóhivatal kezeli a pénzekhez tartozó bevallásokat is. Olyannyira, hogy az év elejétől ezek a dokumentumok a havi adó- és járulékbevallás részét képezik, vagyis a munkáltatók az e hónapról szóló, február 12-én esedékes kimutatásokon már kötelesek feltüntetni a dolgozók majdani nyugdíját gyarapító összegeket. Az átutalt pénzeknek a változás ellenére biztosan el kell érniük rendeltetési helyüket, az APEH ugyanis nem „fölözheti le” a befizetéseket, sőt ígéretük szerint azokat 24 órán belül továbbítják a magánnyugdíjpénztáraknak. – Ha a munkáltatók időben tudomást szereztek a változásról, a pénzek átutalása nem okozhat gondot. Az összesen 2,6 millió tag bevallásának kezelése azonban már komoly kihívás lehet az adóhatóság számára – közölte lapunk kérdésére Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az OTP Magánnyugdíjpénztár vezérigazgatója. – Mivel eddig mi végeztük el ezt a feladatot, jól tudjuk, hogy a sok százezer elektronikus vagy papíron lévő bevallás rögzítése és a dokumentumok összefésülése a már a számlán lévő befizetésekkel nem kis munka. Márpedig amíg a pénzek nem „találnak el” a pénztári tagok számláihoz, addig nem vonhatók le a működési költségek sem – tette hozzá.
Ha az APEH nem tudná az új feladatot végrehajtani, ezeket a kiadásokat a pénztárak a saját tartalékukból kénytelenek kipótolni. A pénztári befektetéseket azonban az esetleges késlekedés nem érinti, hiszen ez a tevékenység úgynevezett függőben lévő pénzekkel is végezhető. Legalábbis egyelőre, amíg a pénztárak be nem vezetik a válaszható portfóliós szisztémát. Egy törvénymódosítás ugyanis 2007 elejétől lehetővé teszi, 2009-től pedig kötelezővé váltja azt, hogy az ügyfelek három – klasszikus, kiegyensúlyozott vagy növekedési – befektetési csomag közül választhassanak. Mivel a pénztárak figyelmét egyelőre az új tagdíjbeszedési módszer köti le, Nagy Csaba szerint 2008-tól várható a választható portfóliók bevezetése. Jövőre tehát már időszerűvé válik a kérdés, hogy a függő számláról milyen befektetéseket is eszközöljenek a pénztárak.
A valószínűleg néhány hónapos kezdeti zűrzavar után hosszú távon ugyanakkor mindenképpen előnyös az új, adóhatóság közreműködésére építő szisztéma, hiszen kevesebb törődést igényel a munkáltatók részéről, és lehetővé teszi a működési költségek csökkentését is. Olyannyira, hogy rendeletben rögzítették: a pénztárak az idén maximum hat, jövőre pedig már csak 4,5 százalékot vonhatnak le a befizetésekből a működési és likviditási tartalék javára. Kedvezőtlen változás viszont az, hogy a munkáltatók a korábbi száz százalék helyett csak a minimálbér felét fizethetik be adómentesen az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba. Igaz, az egészség- és az önsegélyező pénztárak még rosszabbul jártak: az ő esetükben a limit a minimálbér száz százalékáról húszra apadt. Ráadásul míg korábban többféle hozzájárulás esetében az adómentesség határa a minimálbér 130 százaléka volt, január 1-jétől ez a mérték csupán 70 százalék.