Biztosra mennek

Érthető, hogy a román és bolgár városokban eufóriával fogadták az új évet, elvégre az emberek többsége örül annak, ha egy új baráti közösség tagja lehet. Bukarest és Szófia utcáiról aztán összesöpörték a konfettit, s Günter Verheugen szavai hallatán immár az Európai Unió új tagjai is érzik, hogy a közösségen belül ugyan egyenlők, csak nem teljesen egyformán.

Igencsak felkavarta az állóvizet a minap Günter Verheugen. Az ipari biztos ezúttal nem az Európai Unió túlbürokratizáltságát és a vezető tisztségviselők pökhendiségét, hatalmi visszaéléseit bírálta, hanem a közösség intézményi reformjára tett sokak számára elfogadhatatlan javaslatot. Tény: az átalakítás folyamata lelassult, aminek legfőbb oka az, hogy senki sem hajlandó engedményeket tenni a közösség számára. Pedig az egy ország – egy biztos elv, amelynek alapján az új tagállamok számára kényszeredett tárcákat kellett létrehozni, nyilván nem tartható. A korábban bővítési, most ipari biztos Verheugen éppen ezért azt mondta, hogy az EU kis tagállamainak nem kellene teljes jogú biztossal rendelkezniük a jövőben az Európai Bizottságban, ehelyett helyettesi poszttal kellene beérniük. „Egy kis tagállam jobban profitálna abból, ha egy helyettes biztosa lenne egy fontos területen, mintha egy marginális tárcát irányító biztossal rendelkezne” – hangsúlyozta a politikus. Bár nem hangzott el, szakértők szerint Verheugen elképzelése a régi tagok közül Luxemburgot, az újak közül pedig Máltát, Ciprust, Szlovéniát és a három balti államot érintené.
Nem nehéz azonban megjósolni, hogy minden ilyen jellegű terv ezen kis tagállamok igen heves ellenállásába ütközik majd. Az unió elátkozott alkotmánytervezete az egyenlőség fenntartását szorgalmazza oly módon, hogy az országok igazságos rotációs rend szerint osztoznának a tagállamok számának kétharmadában meghatározott biztosi posztokon. Vagyis egyes ciklusokban például nem adna biztost az a Németország, amelynek egyetlen tartománya is jóval nagyobb, mint némelyik miniállam. Sőt, előfordulhat az is, hogy Berlin és Párizs egyszerre marad a körön kívül. A döntéshozatal ugyanakkor a jövőben a kettős többség elve alapján történne, vagyis egyszerre volna szükség a tagállamok és az uniós lakosság többségi akaratára. Ez egyfajta köztes megoldást jelent.
Balázs Péter egykori biztos szerint a reformok során nem az országok méretét kellene figyelembe venni, hanem a személyes képességeket. „Egy kis ország is jelölhet kitűnő biztost, ugyanakkor egy nagy ország is választhat rosszul” – mondta lapunknak a közgazdászprofesszor, aki szerint tizennyolc biztosnál nem lenne szükség többre. Balázs Péter úgy véli, minden ország megnevezhetne három jelöltet, majd végül a legjobbakból állhatna össze a testület. A volt biztos emlékeztetett azokra az elképzelésekre, amelyek szerint figyelembe kellene venni a fontos hivatalokban, például az Európai Központi Bank vagy az Európai Parlament élén álló személyeknél a nemzetiséget is, hogy egy ország ne reprezentálhassa magát fölül. 2009-ig, a következő EP-választásokig azonban biztosan nem lesz semmiféle változás, ennél is nagyobb baj azonban, hogy eddig nem született olyan terv, amely minden tagállamnak megfelelne.