Chilében a magyar hegymászók

Rövidesen a 4897 méter magas Mount Vinson csúcsra indul Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán, akik tegnap a chilei Punta Arenasban várták az idő jobbra fordulását. Az Antarktisz legmagasabb pontjának meghódításával a magyar sportolók egy későbbi Mount Everest-expedíciót készítenek elő.

Két évvel azután, hogy első magyarként kitűzte a nemzeti lobogót a Déli-sarkra, Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán az Antarktisz legmagasabb pontja, a 4897 méter magas Mount Vinson megmászására készül. A két ismert sportoló tegnap Punta Arenasban, Chile legdélebbi kikötővárosában várakozott arra, hogy az idő jobbra forduljon, és felszállhasson velük a repülő.
A magyar páros harmincöt óra repülés után, helyi idő szerint kedden délután hat órakor landolt Punta Arenasban – tájékoztatta lapunkat Zimmermann Péter, az expedíció szóvivője. Elmondta: a felszerelésüket és ruházatukat az ilyenkor szokásos módon ellenőrizték, tegnap délelőtt pedig kötelező eligazításon vettek részt. A szervezők ezúttal gyakorlati tanácsokkal látták el őket arról, hogy miként lehet a legkevesebb bonyodalommal átvészelni az antarktiszi átkelést, majd egy órát kaptak arra, hogy összeszedjék magukat és útra készen álljanak. Az, hogy az Antarktiszra tartó repülők mikor indulhatnak, mindig bizonytalan, a sportemberek tegnap délután – még mindig teljes készültségben – az idő jobbra fordulását várták. A körülmények javulásakor a szervezők a magyarok szállására telefonálnak, és riasztják őket, majd egy óra múlva már küldik is értük az autóbuszt. Körülbelül négy és fél óra repülés után érnek Patriot Hillsbe. Egy-két nap alkalmazkodási és felkészülési idő után a Branscomb gleccser alsó szakaszára, a Mount Vinson 2170 méter magasan fekvő alaptáborába mennek. Innen indulnak a 2821 méter magasan lévő 1-es, azután a 3130 méter magasan lévő 2-es táborba, majd körülbelül 3800 méteren, a Mount Vinson és Mount Shinn közötti nyeregben kialakítják a 3-as tábort. A csúcs meghódítása előtt egynapos pihenőt tartanak, hiszen ezek után körülbelül tizenkét órás mászás következik.
Az Antarktisz déli részén lévő Mount Vinson az időjárás miatt az egyik legnehezebben megközelíthető célpontnak számít. Egyike a hét kontinens legmagasabb csúcsainak, és a legedzettebbek számára is komoly kihívást jelent. A huszonegy kilométer hosszú és tizenhárom kilométer széles hegycsúcs létezéséről semmit nem tudtak 1957-ig, első ízben pedig 1966-ban hódította meg Nicholas Clinch és csapata. A mostani kísérlettel Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán már egy későbbi Mount Everest-expedíció előkészületeit kezdik meg.