Fegyveres felkelők az 1956-os forradalomban- Akik az életüket áldozták a magyar szabadságért

Az 1956-os forradalom első fegyveres csoportjai már 1956. október 23. késő éjszakáján megalakultak a fővárosban. A felkelők rettenthetetlen bátorsággal küzdöttek a szovjet megszállók ellen.

2025. 10. 23. 17:41
Bárány János, 1956-os forradalmár.
Bárány János, 1956-os forradalmár. Forrás: Pinterest.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fegyveres csoportokban jellemzően nem hivatásos katonák , hanem többségükben segéd- és szakmunkások harcoltak a szovjet megszállókkal. A felkelők fegyveres csoportjai a Corvin moziban, a metróépítkezés több pontján, közlekedési csomópontoknál alakultak meg. 

Fegyveres forradalmár: Bárány János, 1956-ban. forrás: Pinterest.
Egy fegyveres forradalmár: Bárány János, 1956-ban Forrás: Pinterest

A pesti utcák, a gangos házak jó harci környezetet biztosítottak a felkelőknek, akik gyakran csak égő benzines palackokkal, úgynevezett Molotov-koktélokkal szálltak szembe a szűk utcákba szorult és vadul tüzelő szovjet harckocsikkal. 

A Molotov-koktél egy egyszerű,házilag is elkészíthető fegyver, ez volt az 1956-os forradalom utcai harcainak tipikus tankelhárító eszköze. 

A felkelőcsoportok vezetőinek tevékenysége – a szovjet csapatok elleni harcon kívül – valójában a rendfenntartó egységek (a nemzetőrség) megszervezésére és az élelmiszer-ellátás normalizálására irányult. 

Fegyveresek a Tompa utcában – Bárány János története

A budapesti fegyveres felkelőcsoportok közül a Tompa utcaiak vezetője Bárány János, becenevén Bordósipkás Jancsi volt.

Csepeli munkásifjúként nézelődni jött be a városba, és kenyeret szeretett volna vásárolni. A Tompa utcában figyelt fel a rendőrök és felkelők között kitört fegyveres összecsapásra. Miután leszerelte a rendőrök ellen feltámadó indulatokat, megválasztották a felkelőcsoport vezetőjévé. 

A szabadságharc leverése után már fogságban ő maga beszélt kihallgatóinak arról – melynek dokumentumát az ÁBTL (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) őrzi –, hogyan igyekezett betartani a törvényességet a forradalom napjaiban is: „A péknél volt egy vöröskeresztes nő, aki 10 db kenyeret vitt el kosárban, és ezt a negyedik háznál drágábban adta el. Ezt a nőt én bekísértem a Tompa utca 10. alá, ahol figyelmeztettem, hogy ilyet ne csináljon.” A Bakáts téri kórházba pedig szenet vitetett, hogy ne fázzanak a betegek. Még ma is keveset tudunk azokról a szerelmekről, amelyek a forradalom napjaiban szövődtek: Bárány János ebben is kivétel. Hajnal Klára családja behívta az éhező-fázó fiúkat a lakásukba egy meleg levesre, teára. 

Bárány János és Hajnal Klára között első látásra szerelem szövődött, a lány kitartott mellette, a forradalom leverése után együtt próbálták Nyugatra menekülni, azonban Horvátzsidánynál elfogták őket. 

Bárány Jánost 1959. február 15-én végezték ki. 

Lyukas zászló, a forradalom jelképe. forrás: Wikimedia Commons.
Lyukas zászló, a forradalom jelképe Forrás: Wikimedia Commons

Fegyveresek a Corvin közben – Falábú Jankó sorsa

Falábú Jankó a Corvin köz harcosa volt, aki egy közlekedési balesetben veszítette el a fél lábát. A Rákosi-korszakban nyoma sem volt esélyegyenlőségnek, Pongrátz Gergely, a Corvin köziek parancsnoka is hangsúlyozta, hogy „Falábú Jankó”, vagyis Mesz János csak nagyon nehezen talált munkát a lábprotézise miatt. Végül a Csillaghegyi Téglagyárban helyezkedett el, kedvenc helye az Ilkovits büfé volt. 

A forradalom napjaiban rettenthetetlen bátorsággal harcolt a szovjet tankok ellen. 

Nagyon ötletesen nem a kezével, hanem a falábával rántotta meg a löveg elsütő zsinórját és hozta működésbe az ágyút. A bátrak között is a legbátrabb volt. Az 1956. november 4-i szovjetfegyveres intervenció egyik kiemelt célpontja volt a Corvin köz, ahol nagyon heves harcok dúltak. Falábú Jankó nem menekült, hősiesen helytállt, a testét egy akna tépte szét. A kádári megtorlás ráfogta Mező Imre halálos megsebesítését a Köztársaság téren, de nem volt bizonyíték arra, hogy az ő fegyveréből származtak volna a halálos lövedékek, védekezni pedig már nem tudott.

Az 1956-os forradalomról 2016-ban. forrás: Terror Háza.
Az 1956-os forradalomról 2016-ban  Forrás: Terror Háza

Tisztelet a hősöknek- mindazoknak a pesti srácoknak, akik életüket és vérüket áldozták a szabadságért. Mindazoknak, akiknek életét kettétörte a kádári megtorlás. Mindazoknak a névtelen hősöknek is, akik nem kerültek be a történelemkönyvekbe, de köztünk éltek és elmondták történeteiket a családi, baráti asztaloknál. Hősiességből példát nyújtottak egy egész életre. 

Komár László énekes visszaemlékezése a forradalmárokra, Budapest VIII. kerület

„Az udvarunkon élénk információcsere folyt. Volt ott egy kerti csap, amikor délutánonként az emberek hazatértek […], ennél a csapnál beszélgettek a harcoló pesti srácokról. Mindenki irtó nagy becsben tartotta ezeket a srácokat, akik életüket és vérüket adták a forradalomért. Mi, gyerekek eddig csak a moziban láttunk ilyesmit. De ez nem mozi volt, nem a Nap moziban vetített filmek egyike, hanem a valóság. Emlékszem, az egyik orosz filmnek Bátor emberek volt a címe. Hát a pesti srácok valóban azok voltak, csakhogy itt »élő adásban« ment minden, és én is szereplője voltam a történetnek.”

(Forrás: Komár László: Táncoló fekete lakkcipők)

A fegyveresek felkelők jelentősége:

1. életüket áldozták a magyar szabadságért,

2. rettenthetetlenül bátrak voltak,

3. a végsőkig kitartottak a forradalom és szabadságharc ügye mellett.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.