Kérem, én nem kárászéletű meggyőződés vagyok, mert már évtizedek óta vallom a Baloldal helyességét. Ezért is megalapozott a véleményem a jobboldali galádságok iránt. Az Orbán Urat is felhívtam egyszer, hogy a fejére olvassam a megosztásos politikáját, amit árokásás révén vezetett be minálunk, de a titkárnője azt mondta, hogy belföldön tartózkodik. Na persze. Elbújt a bátorság elől. Még szerencse, hogy maga itt van, kedves, drága Albán Úr, és lehet érdemileg reflektálni. El is mesélem, hogy elmúlt a szilveszter, ami nagyon jól telt, málnás kölyökpezsgőt koccintottunk az oldalbordámmal, meg néztük a kabarét, amit meg nem, azt felvettük a kazettával. De már láttuk mindent azóta. Egy kis derűs a dolgos köznapokban legalább, huncut kis Albán Úr, tudja maga jól. Mondom már, csak a moláris felháborodástól elered a hangom. Az euró, ami nem jön. Ezt mondják a Fideszes Urak minden tekintetben. Hát kérem szépen, aranyos Albán Úr, miközben jön az, csak nem akkor, amikor az Orbán Úrék akarják. Mert azért választottuk meg a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Urat meggyőző többséges arányban, hogy őrá bízzuk ennek a kérdésnek a latolgatását is. És ő máskorra tervezi, úgy ám! Majd éppen a kisebbségi ellenzékes Orbán Úrra fogjuk ezt is rábízni, hogy döntse el, mennyit ad belőlük az apja bányavárosának, meg mennyit tesz el sajátnak, mielőtt kiadja az eurót a közforgalomnak részére. Egy nagy túróst, Albán Úr, bocsánat kérek, hogy ilyent mondok, de már tényleg. Olvasom éppen, hogy a Szlovénia már bevezette az eurós pénzt a fizetésbe. És akkor most mondja meg, kedves, üde Albán Úr, hát a Szlovéneknél sem az Orbán Úr a Miniszterelnök! És mégis megoldották, ugye, ugye? Hát akkor mégis megy a Fidesz nélkül, úgyhogy nem is értem, hogy miért fűznek hozzá itthon olyan kevés sikert a Fiatalurak. Tessék? Igen, igen! Most is igaza van, figyelmes Albán Úr, hát dehogynem tudom! Így is van! A hatalom felőli vágy munkál bennök ebben a témakörben is. Tényleg, az munkál. El is mondom majd este a szomszédnak, amikor kergetjük a kutyát. No, de hogy egyik szavam ne öltsem, kedves Albán Úr, meg kell vallanom, hogy én rendszerető ember vagyok. A gyárban is mindig összeszedtem a fémes fecniket, amik leestek a csavarok széléről, el is hoztam haza, azzal vannak megfoldozva a kerítés, meg a régen lyukas lavórral, hogy ne jöjjön be a kutya, ami valahogy mégis bejut, és megrág, ami elékerül. A szomszéddal hajszoljuk sötétben. Hogy mondja, Albán Úr? Hát éppen arról szólok. Hogy a Járai Úrnak persze a dolga lenne, hogy behozza minél hamarább az eurót, de nem hozza be, hanem besszimista nyilatkozatokat tesz. Látszik, hogy az Orbán Úrék válogatták a helyére. Hogy ezek az emberek mindenben a rosszat akarják megkeresni! Én kérem, egy rész felől olyan rossz körülményben élek, hogy a kiflit is a túlsó végéről kezdem enni, hogy tovább tartson, meg nem is értek elméleti csíkon a gazdaságos kérdésekhez, de mégis van türelmem kivárni, amíg a Miniszterelnök Úr kiebrudalja végre a Járai Urat, és meghozza az eurót. Ezek meg csak beszélnek, és mondják a rágalmat, értem ez alatt az indulatos megosztásokat, amiket végeznek az évek óta. Jobb lenne a rendes ellenzék, amely segít a Kormánynak a nehéz munkában, mint az aranyos Ibolyka, és megszavazza az erőfeszítést, de ezek a Fideszesek csak harsogják a magukét, amely azonban tavasszal alaposan le lett szavazva a józan többség által. Bizony, nehéz év lesz, Albán Úr, mert drágábbak az árak, de állunk a sarat.
Lejegyezte: Csermely Péter

Kitüntették a Jeszenszky házaspárt megmentő férfit