Károsította az euró bevezetése a gazdaságot – így vélekedett az euróövezeti tagállamok lakosságának jelentős része a Financial Times (FT) tegnap közölt felmérése szerint. A londoni üzleti napilap és a Harris közvélemény-kutató közös vizsgálatából kiderül, hogy a franciák és az olaszok mintegy hetven százaléka, a spanyolok kétharmada, a németeknek pedig több mint a fele úgy véli: az euró negatív hatással volt országuk gazdaságára. A francia polgárok mindössze 5 százaléka értékelte pozitívumnak a közös valuta bevezetését, az olaszok 80 százaléka pedig kifejezetten káros hatásról számolt be. Az emberek az egész euróövezetben úgy érzik, hogy a sajátjuk helyett más EU-országok húztak hasznot a közös valutából, bár akad, aki még ebben is kételkedik. Azt a lehetőséget, hogy a valutaunió felbomoljon, vagy hogy több tagország kilépjen belőle, az utóbbi időben már a nemzetközi elemzőházak sem zárják ki teljesen. Az FT felméréséből az is kiderül, hogy az EU-polgárok az unió legújabb bővítését sem nézték jó szemmel. Románia és Bulgária csatlakozását a válaszadók átlagosan 45 százaléka negatív fejleménynek bélyegezte. Ez az arány Németországban megközelítette a hatvan százalékot. Sokan tartanak attól, hogy a bővítés hatására – a külföldi munkavállalók beáramlásával – csökken a bérszínvonal. Különösen a németek féltik életszínvonalukat, ott ugyanis a válaszadók 69 százaléka vélekedett a fentiek szerint. Azt, hogy a kelet-európai dolgozók tömeges bevándorlása leszorítja a béreket, londoni elemzőházak is igazolták.
Az euróövezeti polgárok személyes anyagi helyzetük alakulása terén is borús jövőképet vázoltak fel: a válaszadók mindössze 26 százaléka számít arra, hogy az év végén jobban fog élni, mint ma, 23 százalékuk anyagi helyzetének romlásától tart, 43 százalékuk pedig nem vár változást – derül ki a távirati iroda által közölt összefoglalóból.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség