Háromszázmillió eurós megállapodás: a Bundeswehr az öngyilkos drónok mellett döntött

A német fegyveres erők szokatlan fordulatot hajtanak végre a haditechnikai beszerzésekben: a Bundeswehr a történetében először nem a nagy, régóta bevált hadiipari óriáscégektől rendel több száz millió euró értékben, hanem két, viszonylag fiatal dróngyártó vállalattól.

Német Bundeswehr katonák Fotó: Oleg Zabielin Forrás: StockTrek Images/AFP

A Bundeswehr döntés értelmében egy Litvániában állomásozó német páncélosdandárt a Helsing és Stark Defence rendszereivel szerelnek fel, miközben a hagyományos beszállító Rheinmetall üres kézzel távozik – írja az Origo.

Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója és vezérigazgatója egy HX–2 drón modellje mellett. Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

A háttérinformációk szerint a német védelmi minisztérium mindkét start-upnak mintegy háromszázmillió euró értékű megrendelést adna. 

A szerződések várhatóan egy nagyobb beszerzési csomag részét képezik, amelyet a Bundestag elé terjesztenek jóváhagyásra, várhatóan február utolsó hetében.

 

A tesztek döntöttek, nem a hagyomány

A döntés kulcsa állítólag az elmúlt hónapok gyakorlati tesztelése volt. A beszámolók szerint a Helsing HX–2 drónja és a Stark Defence Virtus rendszere is meggyőzően teljesített a katonai próbák során. Ezzel szemben a Rheinmetall nem tudott bemutatni bevetésre kész demonstrátort, ami végül kizárta a versenyből.

Különösen figyelemre méltó, hogy a Bundeswehr mégis a Helsing mellett döntött, miközben az utóbbi időben több sajtóorgánum is súlyos problémákról számolt be a HX–2 teljesítményével kapcsolatban az ukrajnai háborúban. 

Belső ukrán dokumentumokra hivatkozva azt állították, hogy a drón valós harci körülmények között mindössze 36 százalékos találati arányt ért el.

A kiszivárgott jelentések szerint a gondok nem elsősorban az ellenséges légvédelemnek, hanem a technikai hiányosságoknak voltak betudhatók. A kritikák szerint a HX–2 több szempontból is megbízhatatlannak bizonyult: instabil volt a videókapcsolata, korlátozott a célfelismerő képessége, rugalmatlan az irányítása – ami kockázatos manővereket tett szükségessé –, és komoly indítási problémák is jelentkeztek.

Utóbbi különösen súlyosnak tűnik: a jelentések szerint a fronton bevetett rendszereknek mindössze körülbelül egynegyede tudott egyáltalán felszállni, főként a katapult meghibásodásai miatt.

A Helsing ugyanakkor határozottan visszautasította a vádakat, és közölte, hogy a kiszivárgott adatok félrevezetők vagy elavultak, nem tükrözik a rendszer jelenlegi képességeit.

Borítókép: Német katonák (Fotó: StockTrek Images/AFP/Oleg Zabielin)