A háttérinformációk szerint a német védelmi minisztérium mindkét start-upnak mintegy háromszázmillió euró értékű megrendelést adna.
A szerződések várhatóan egy nagyobb beszerzési csomag részét képezik, amelyet a Bundestag elé terjesztenek jóváhagyásra, várhatóan február utolsó hetében.
A tesztek döntöttek, nem a hagyomány
A döntés kulcsa állítólag az elmúlt hónapok gyakorlati tesztelése volt. A beszámolók szerint a Helsing HX–2 drónja és a Stark Defence Virtus rendszere is meggyőzően teljesített a katonai próbák során. Ezzel szemben a Rheinmetall nem tudott bemutatni bevetésre kész demonstrátort, ami végül kizárta a versenyből.
Különösen figyelemre méltó, hogy a Bundeswehr mégis a Helsing mellett döntött, miközben az utóbbi időben több sajtóorgánum is súlyos problémákról számolt be a HX–2 teljesítményével kapcsolatban az ukrajnai háborúban.
Belső ukrán dokumentumokra hivatkozva azt állították, hogy a drón valós harci körülmények között mindössze 36 százalékos találati arányt ért el.
A kiszivárgott jelentések szerint a gondok nem elsősorban az ellenséges légvédelemnek, hanem a technikai hiányosságoknak voltak betudhatók. A kritikák szerint a HX–2 több szempontból is megbízhatatlannak bizonyult: instabil volt a videókapcsolata, korlátozott a célfelismerő képessége, rugalmatlan az irányítása – ami kockázatos manővereket tett szükségessé –, és komoly indítási problémák is jelentkeztek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!