Január 15-től hatályos az a törvény, amely előírja, hogy egy minősített számítógépes program segítségével kell a háziorvosoknak kiválasztaniuk az azonos hatóanyagú, egyenértékű gyógyszerek közül a legolcsóbbat, s ezt kell felajánlaniuk a betegeknek. Ettől csak akkor térhetnek el, ha orvosi indok szól egy másik szer mellett, vagy a beteg írásban jelzi, hogy a gyógyszerátállítás kockázatát nem vállalja, és kifizeti a drágább orvosság többletköltségeit. Molnár Lajos egészségügyi miniszter korábbi bejelentése szerint ellenőrizni fogják, hogy az orvosok eleget tesznek-e az előírásnak, s a mulasztást akár pénzbüntetéssel is sújthatják.
Csakhogy a program körül teljes a káosz. Több is létezik belőle, a háziorvosok pedig nem tudják, melyiket kellene használniuk. Az egyiket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról lehet letölteni, ez színekkel jelzi az árkülönbségeket. Kiemeli a legolcsóbb napi terápiás költségű készítményt, zölddel jelzi a következő árkategóriába tartozót, sárgával az annál drágábbat és pirossal a legköltségesebbet. Egy másik program egy „négyzettel” jelöli, ha a termék legfeljebb 30 százalékkal kerül többe, mint a legolcsóbb az egyenértékű szerek közül.
*
Két négyzet 30-50 százaléknyi, három négyzet pedig több mint 50 százaléknyi árkülönbséget jelent. A rendszer az egyik hatóanyagnál az Egilok 25 mg-os tablettát adja ki mint legolcsóbbat, de ez a szer az egyik általunk megkérdezett patikában sem volt kapható.
– Már több kolléga is jelezte, hogy a rendszer olyan orvosságot ad ki legolcsóbbként, amely valójában nem is kapható – állapította meg Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke. A patikusok is találkoztak már a problémával. – Többször kellett elküldeni beteget, mert a felírt gyógyszert nem lehetett beszerezni – mondta Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Hozzátette: van ezek között olyan készítmény, amely „papíron” forgalomban van ugyan Magyarországon, de valójában fantomgyógyszer, azaz sosem volt a gyógyszertárak polcain. Többféle oka lehet annak, ha egy medicina tartósan nem kapható. Ilyen például, ha csak azért szerepelteti a gyártó a magyar gyógyszerpalettán, mert egy előírás szerint csak ebben az esetben exportálhatja más országba a készítményét. Más gond is van azonban a rendszerrel. Mint azt Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke elmondta: kipróbálták az OEP honlapjáról letölthető programot. Azt is tapasztalták, hogy különféle hatáserősségű szereket, illetve olyanokat is összehasonlít, amelyek nem is ugyanazon betegség kezelésére szolgálnak. Nem értette, hogy miért minősíti a program a tb által nem támogatott gyógyszereket is. Hangsúlyozta: nem tudni, hogy ki és mikor tesztelte és minősítette a programot, abban ugyanis kipróbáláskor számos hibát észleltek. Azzal egyetért, hogy a beteget tájékoztatni kell a különféle árú és egymással egyenértékű készítményekről, hogy az orvossal egyeztetve eldönthessék, melyiket tudja megvásárolni. De a rendszernek a tb-támogatás felhasználására szinte semmi hatása – emelte ki Székely Krisztina. A helyettesíthető készítmények többsége ugyanis fix támogatási rendszerben van, ami azt jelenti, hogy a drágább és az olcsóbb készítményekhez is fillérre pontosan ugyanannyi támogatást ad a biztosító, a különbözetet a beteg fizeti.
Számos orvos jelezte lapunknak, hogy fél a megtorlástól, pénzbüntetéstől, ezért igyekszik mindig a legolcsóbb szert rendelni. Hajlandók erre még úgy is, hogy a beteget nem tájékoztatják az okokról.
– Az utóbbi időben hirtelen megváltozott az orvosok gyógyszerrendelési szokása – erősítette meg Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta: most sok olyan készítményt rendelnek, amelyeknek eddig nem volt valós forgalmuk, míg eddig népszerű orvosságokat ritkábban írnak fel.
origo.hu
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
