Hibás tervek a völgyhídnál?

Európa egyik legnagyobb völgyhídja épül Kőröshegy térségében, az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakaszán. Az 1872 méter hosszú, legmagasabb pontján 88 méteres völgyhíd építési munkálatai 2004 májusában kezdődtek el. A műtárgyat az eredeti tervek szerint 2006 novemberében adta volna át a Hídépítő Zrt., ám a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-vel kötött szerződés szerint a határidő 2007. augusztus 12-re módosult.

A kivitelező azzal indokolja a későbbi átadást, hogy a beruházás közben derült ki: a hidat egy új eljárás szerint kell továbbépíteni. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett szabadbetonozásos technológiával – a felszerkezet, vagyis maga az autópálya 4-4 pilléren, egy szerelőhíd segítségével készül a magasban – épülő völgyhíd két végét 51-51 méterrel szükséges meghosszabbítani, és a két újabb betonpillér építése is többletmunkával jár. Az eredeti átadási időpont megváltoztatását az a körülmény is befolyásolta, hogy a felszerkezetben a Hídépítő és a tervezők számára váratlanul keletkezett repedések miatt a völgyhidat menet közben kellett ismét átterveztetni – legalábbis erről számolt be lapunknak egy mérnök szakember, aki az építkezés előkészítésében is részt vett.
Az előzményekről érdemes megjegyezni, hogy a kőröshegyi völgyhíd eredeti engedélyezési terveit 1992-ben készítette el a Roden Mérnöki Iroda Kft. Eszerint acélszerkezetű híd épült volna Kőröshegynél. Az NA viszont később vasbeton-szerkezetű híd engedélyezési terveinek elkészítésére adott a Pont-Terv Rt.-nek megbízást. A cég ezt 2001 júliusában teljesítette: ennek alapján kapott megbízást az rt. az autópálya-társaságtól az építési tervek elkészítésére is. A 2002-es kormányváltás után az építési és a tervezési munkákra egyaránt a francia tulajdonú Hídépítő kapott megbízást, így ismét új terveket készítettek. Az engedélyezési tervek újbóli elkészítésével egyidejűleg a híd felszerkezetének tervezésével, illetve a független erőtani számítások elkészítésével a német Leonhardt, Andrä and Partner irodát bízta meg a Hídépítő. A szakember szerint minderre a korábbi hibás engedélyezési terv miatt volt szükség, ám a legújabb fejlemények arra mutatnak rá, hogy a problémákat így sem tudták kiküszöbölni.
A többletberuházás miatt a költségek is megemelkedtek, ám ezt a Hídépítő tájékoztatása szerint saját maguk finanszírozzák. A híd építési költségei önmagában is jelentősek, hiszen a program 40 milliárd forintba kerül a pótmunkákat nem számítva. Míg 1992-ben az építési és anyagköltség még 2,1 milliárd forintot tett ki, a 2002-es tervekben már 10,5 milliárd forintot meghaladó összeg szerepel.