Áprilisban Kína szatellitet állít Hold körüli pályára. A Chang’e nevű műholdat egy Long March 3–A típusú hordozórakétával bocsátják útjára a Szecsuán tartományban lévő műholdkilövő központból – adta hírül a Space.com. Az űreszköz egy évig kering majd az égitest körül. Ezalatt háromdimenziós képeket készít a holdfelszínről, felkutatja a hasznosítható elemeket, és megállapítja azok eloszlását, megméri a Hold hőmérsékletét, megbecsüli a holdkéreg vastagságát, sőt az űrkörnyezet állapotát is tanulmányozza a két égitest közötti területen.
A projekt 1,4 milliárd jüant (175,5 millió dollárt) emészt fel. A kínai tervek szerint tíz éven belül robot is landolhat a Holdon, s az általa gyűjtött talajmintákat képesek lesznek a Földre juttatni. Az első kínai űrhajós a remények szerint 2025-ben érkezhet meg a Holdra.
Az idén nyáron Japán is felbocsátja a Selene nevű holdkutató szondát. Az űreszköz a legnagyobb, amelyet az Apollo-program óta a Holdhoz küldenek. A küldetés legfontosabb célja az égitest eredetének és fejlődésének kutatása. Információkat gyűjtenek majd az ásványi összetételről, a domborzati viszonyokról, az elektromágneses mezőről és a gravitációs térről is.
A Holdra visszatérni készülő NASA 2008 októberében tervezi a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) útnak indítását. Az amerikai űrkutatási hivatal úgy véli, a Hold iránti megnövekedett érdeklődést nem a versenyszellem, hanem a tudomány érdekei táplálják, ennek megfelelően az LRO műszereit sok ország együttműködésével hozzák létre. A NASA tervei szerint az állandó holdbázis 2020-ra épülhet fel.
Okosabb marsjárók. Új navigációs szoftvert kaptak a három éve tevékenykedő amerikai marsjárók: a Spirit és az Opportunity. Ezek segítségével a roverek önállóan is el tudják dönteni, hogy az általuk gyűjtött adatok közül melyiket érdemes elküldeni a Földre. Ezáltal nagyobb sávszélesség jut a valóban lényeges tudományos ismeretek továbbítására. A még tesztelés alatt álló szoftverek lehetővé teszik, hogy a marsjárók megkülönböztessék a fontos objektumokat. Például a vörös bolygó porfelhőiről készült sorozatképeken elemezni tudják a különbségeket. A Mars kőzeteinek vizsgálatakor viszont a jövőben jelentős szerepet kap a vizuális célpontkövetés. A robotok ennek segítségével meg tudják állapítani, hogy korábban melyik területet ismerték már meg. Ezért nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a sziklát vizsgálják, amelyikből egyszer már mintát vettek. Az intelligens szoftverrel el tudják dönteni azt is, nem kerülnek-e csapdába, amikor munkára akarják fogni robotkarjukat.
origo.hu
Alkesz, piás, rokinyugis – saját támogatóikat alázták porig Magyar Péterék
