Mintegy másfél milliárd forint többletterhet jelent a lakosságnak a térítésmentesen kapható gyógyszerek esetében a minimális hozzájárulás, azaz a dobozdíj – nyilatkozta lapunknak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Hangsúlyozta: a többletkiadás elsősorban a súlyos betegségben szenvedő, így több gyógyszert szedő betegek körét érinti. A gyógyíthatatlan, de jól karbantartható betegségekben szenvedők amúgy is több tízezer forintot fizetnek a gyógyszereikért, s ezt a tételt néhány ezer forinttal is megemelheti a dobozdíj. Számításaik szerint mintegy hétszáz gyógyszert érint az „árváltozás”. A kamara alelnöke elmondta: a dobozdíj ilyen módon történő bevezetésének logikáját nem érti, legfeljebb az benne az elv, hogy „ne legyen ingyen semmi”. Mint fogalmazott: Dániában és Németországban méltányossági küszöböt állapítanak meg egyes gyógyszerek térítési áránál, különbséget téve a beteg bankigazgató és a beteg takarítónő között, nálunk semmiféle ilyen törekvés nem történt.
Egyébként a zűrzavar jellemezte a kormányzat kommunikációját az úgynevezett dobozdíjak bevezetésekor is.
Az egészségügyi reformtervet tartalmazó Zöld könyv készítői a gyógyszerkiadások visszafogásának egyik eszközeként a dobozdíjfizetést jelölték meg. Eszerint két-három csoportba sorolnák az orvosságokat, az azonos csoportba soroltakért egységes térítési díjat fizetnének a betegek. A dobozdíj összege 600, 1000, 1200 forint lehetne.
A szeptemberi kormánydöntést követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságírók előtt azt jelentette be, hogy doboz- és receptdíj nem lesz, a kormány a teljes ártámogatási rendszer átalakításáról döntött. A tárca egy gyógyszer-gazdaságossági törvény kidolgozottságára kapott megbízást a kormánytól, viszont januártól a száz százalékban támogatott gyógyszerek esetében önrészként 300 forint térítési díjat kell fizetni.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter viszont tegnap a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt jelentette be, hogy a betegek január 15-ét követően az ingyenes gyógyszerek után 300 forintos „dobozdíjat” fizetnek majd. A miniszter szerint „az összegnek kisebb a jelentősége, mint a fizetés tényének”.
Hávelné Szatmári Katalintól megtudtuk: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kedden értesítette a kamarát arról, hogy a dobozdíjat a korábban bejelentett társadalombiztosítási kulcsok csökkentésének módosításával egy időben vezetik be. Fontosnak tartotta azt hangsúlyozni, hogy a hivatalos tájékoztatás hiányában a gyógyszerészek eddig nem tudták érdemben informálni a lakosságot.
Az Egészségügyi Minisztérium sajtóirodája szerint a dobozdíj bevezetése kapcsán nincs bizonytalanság, hiszen 2006. december 28-án jelent meg az a rendelet, amely egyértelműen meghatározza, hogy az egyes százszázalékos támogatottságot élvező gyógyszerekért 300 forintot kell fizetni. Ez a változás ugyanúgy, mint az alacsonyabb támogatású termékek esetén, 2007. január 16-tól lép életbe.
„Nem lehet bizonytalanság abban, hogy a gyógyszertárakban mennyit kell fizetni a gyógyszerekért, ugyanis az árakat a gyógyszertárak számítógépei rögzítik. Tehát nem a gyógyszerészek döntenek arról, hogy mennyi térítési díjat fizet a beteg” – olvasható a közleményben. Hangsúlyozzák: a kiemelt támogatású gyógyszerek esetében a 300 forint maga a térítési díj, amelyet a beteg fizet, függetlenül attól, hogy a gyógyszer tényleges ára egyébként tíz-húsz-, vagy százezer forintnál is drágább, amit a társadalombiztosítás fizet.
Lapunk munkatársai a napokban és tegnap is jártak olyan gyógyszertárakban, ahol a dobozdíj kérdésköréről gyakorlatilag semmit sem tudtak. Volt, ahol azt mondták, hogy nem is lesz dobozdíj, máshol inkább térítési díjról beszéltek. Egy jól értesült patikus úgy fogalmazott: „a kormányzat nem vállalja fel a rosszul hangzó dobozdíj kifejezést, s azt térítésként vezetik be”. Ez nem állt messze az igazságtól, hiszen a Magyar Közlönyben minimális hozzájárulásként jelent meg a térítési díj, ám ezt a kommunikációs törekvést gátolva, az egészségügyi miniszter és a szaktárca sajtóirodája is visszatért a dobozdíj kifejezés használatához, csupán átnevezték a gyermeket, de ugyanaz van mögötte.
Hasonló átgondolatlanság jellemezte a hazai egészségügyi ellátórendszer részleges átalakítását is. A kormány először mintegy 50 jól felszerelt úgynevezett súlyponti kórházat szeretett volna kijelölni, de a kórházi kapacitások átalakítása a kormányülésen is vitákat váltott ki. Tavaly november közepére kiderült, hogy a korábbi verzióval ellentétben nem ötven, hanem csak 31 kiemelt kórházat jelöl ki a kormányzat, amelyekben a súlyos betegeket kezelik majd. Mint Molnár Lajos akkor elmondta: a kiemelt kórházak meghatározásánál területi és szakmai szempontokat egyszerre vettek figyelembe. Számításba vették azt is, hogy ezek a kórházak legfeljebb egyórás utazással elérhetők legyenek. A miniszter ezzel indokolta például, hogy a kiemelt kórházak közé került az ózdi Almási Balogh Pál Kórház is. Az intézmény ugyan csak 35 kilométerre van a miskolci megyei kórháztól, abban a régióban azonban az utazáshoz jóval hoszszabb időre van szükség, mint az ország fejlettebb részein.
Végül december közepén az Országgyűlés elfogadta a kórháztörvényt, igaz, nem abban a formában, ahogy azt az egészségügyi miniszter remélte. Az MSZP lobbijának köszönhetően 39 kiemelt kórház lett, a többi intézménynek pedig versenyeznie kell az ágyszámokért és az osztályokért. Az MSZP és az egészségügyi bizottság, mondhatni, keresztülhúzta a liberális tárca számításait, a 31 kiemelt kórházhoz ugyanis hozzácsaptak még nyolcat: öt budapestit és három vidékit. Szocialista politikusok szerint ugyanis csak így érvényesülhet az a feltétel, hogy minden ember egy órán belül eljuthasson egy kiemelt kórházba. Más vélemények szerint viszont kormánytagok és képviselői lobbiérdekek játszottak szerepet a bővítésben. Ezek szerint az egyik Szabolcs megyei intézmény azért került be a bővített listába, mert Molnár Lajos és Veres János pénzügyminiszter is a térségben született.
Mindkét, egészségügyben történt változás közös jellemzője, hogy a döntésekkel kapcsolatban a kormányzat nem egyeztetett a szakmai, az érdekvédelmi és a civil szervezetekkel. Azok többsége (pl. Magyar Kórházszövetség, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége) egyébként átgondolatlannak tartotta a változtatásokat.
origo.hu
Megint elesett az M3-as, a héten már másodszor
