Kisebb bűncselekményeknél ez évtől a közvetítői eljárásban mód van arra, hogy az áldozat és az elkövető megegyezzen az okozott kár megtérítésében, és így a tettes mentesüljön a büntetés alól.
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője lapunknak elmondta: a mediációt képzett pártfogók végzik, akik civil gondolkodásmódjukkal és empátiával képesek arra, hogy közelítsék a felek érdekeit. Ha sikerül megegyezniük, a tettesnek hat hónapja van arra, hogy enyhítse az általa okozott kárt, úgy, hogy erre bíróság nem kötelezi. Ezután az ügyészség, illetve a bíróság megszünteti az eljárást ellene.
A közvetítés akkor lehetséges, ha azt az áldozat és az elkövető egyaránt elfogadja, és a tettes tevékeny megbánást tanúsít, azaz beismeri a károkozást, és önként vállalja, hogy jóváteszi. A módszert alkalmazni csak az olyan közlekedési, személy- és vagyon elleni bűncselekmények esetén lehet, amelyekben a büntetési tétel nem haladja meg a három, illetve esetenként az öt évet. Nem lehet viszont szó mediációról erőszakos bűncselekmények, halálos közlekedési baleset, halált okozó testi sértés, szervezetten elkövetett bűncselekmény, illetve többszörös vagy különös visszaesésnél.
Külföldi tapasztalatok szerint az eljárás mindkét fél számára előnyös. A sértettben felgyülemlett feszültségek csökkennek, ha az elkövető szemébe mondhatja, mekkora bajt okozott neki, a családjának és azt ő miként élte meg, az anyagi kára is megtérül, amire nem sok esélye lenne, ha a tettest elítélik.
A közvetlen szembenézés az áldozattal az elkövetőnek is hasznos lehet: rádöbbentheti tette súlyára, elkerülheti a büntetést, és megakadályozhatja abban, hogy újabb bűncselekményt kövessen el.
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt