Simábban zárult le a vártnál a biztonsági földgázkészletezésre kiírt tender. Mivel a stratégiai földgáztároló megépítéséért óriási versenyt futott a hazai kitermelés zömét magáénak tudó Mol Nyrt., illetve a ma is üzemelő kereskedelmi tárolók s nem mellékesen a gázszolgáltatók egy részét magáénak tudható E.ON, egy ideig úgy hírlett, bárki győz is, a vesztes fél megtámadja a végeredményt. Végül nem így lett. A Mol győzött, s tegnapelőtt már alá is írták a szerződést. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), a Mol és az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt. között létrejött megállapodás eredményeként 2010-től 1,2 milliárd köbméternyi földgáz – körülbelül az éves magyar összfogyasztás egynyolcada – áll majd vészhelyzet esetén rendelkezésre. A beruházás 150 milliárd forintba kerül. A megállapodás részeként a Mol részvényvásárlással 62 százalékos tulajdoni részesedést szerzett az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Nyrt.-ben.
Földgáztárolót alapvetően kétféleképpen lehet építeni. Vagy úgy, hogy egy már amúgy is meglévőt bővítenek, vagy pedig úgy, hogy egy kimerülőfélben lévő földgázmezőt alakítanak át erre a célra. A Mol az utóbbi műszaki megoldást tartalmazó tervvel nyerte meg a tendert. Konkrétan a Szeged közelében található Szőreg–1 mezőt alakítják majd át. A legnagyobb hazai lelőhelyek közelében fekvő mező most is termel, a benne lévő 2,5 milliárd köbméternyi földgázt párnagázként hasznosítják majd (a párnagáz biztosítja a nyomást ahhoz, hogy a bepumpált készletet ki is lehessen venni a tárolóból), így ez a mennyiség kiesik a kibányászható földgázkészlet köréből. A meglévő tároló átalakításával pályázó E.ON információink szerint részben erre s persze a csökkenő hazai kitermeléssel automatikusan visszaeső állami bányajáradék-bevételre való hivatkozással készült megtámadni a Mol-győzelmet kihirdető döntést. Hogy ettől a cég vezetői végül mégis elálltak, az információink szerint annak tulajdonítható, hogy a két olajvállalat között tárgyalások kezdődtek a beruházásban való együttműködés lehetőségéről. – Arról tárgyalunk, hogyan lehetne optimalizálni az építkezést – fogalmazott az E.ON Földgáz Storage szóvivője. A túl sok konkrétumot nem tartalmazó közlés mögött feltehetőleg az a szándék húzódik meg, hogy a stratégiai tárolót valamilyen módon összekapcsolnák egy már meglévő E.ON-tárolóval. Ezt sugallják azok a sajtóértesülések is, amelyek szerint a Mol a tárolókapacitását bővítené, hogy kereskedelmi célokra is használható legyen. A Mol és az E.ON tárgyalásai során korábban szóba került az is, hogy esetleg az E.ON töltheti majd fel gázzal a tárolót, de úgy tudjuk, ez ügyben más irányba is tapogatózik a Mol. Biztosan tárgyaltak már szállításról például a türkmén gáz importjával foglalkozó EMFESZ Kft.-vel, de megegyezés még nem született.
Akármilyen komoly vetélkedés zajlott is a Mol és az E.ON között a tároló megépítésének lehetőségéért, s bármilyen komoly tárgyalások folynak most a járulékos lehetőségek kiaknázásról, az iparági szinthez képest a beruházás nem jelent túlságosan nagy üzletet. A Concorde Értékpapír Rt. elemzőinek a sajtóban megjelent számításai szerint a gáz tárolásának díja évente összesen 12,6 milliárd forintot hozhat a Molnak. Ez hét-nyolc százalékos évi tőkemegtérülést jelentene a gáztározóval kapcsolatban, míg az iparági átlag húsz százalék körül van.
Hogy stratégiai földgáztartalékra Magyarországnak szüksége van, azt a szakemberek már évek óta mondogatják, igazi lendületet azonban a múlt év eleji orosz–ukrán gázválság idején átélt ellátási félelem adott az ügynek. A stratégiai készlettel együtt 2010-től már napi 65 millió köbméternyi földgáz kerülhet a hálózatba, s ez a hazai kitermeléssel együtt elegendő lesz arra, hogy a fogyasztóknak – a lakosságiaknak legalábbis biztosan – másfél hónapon át akkor is jusson elegendő fűtőanyag, ha az importszállítások akadoznának. A biztonság ára fokozatosan épül majd be a tarifába. Az előzetes hírek szerint 2010-től köbméterenként 1,2 forintot tesz majd ki a készlet fenntartására szolgáló összeg.

Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!