Kezdődhet a földgáztároló építése

Aláírták a stratégiai földgáztárolásról szóló szerződést. A hazai ellátásbiztonságot növelő tárolót egy jelenleg is termelő földgázmező átalakításával építi ki a Mol. A beruházás 2010-re készül el, s ennek révén napi 20 millió köbméter földgáz juthat el külső forrás igénybevétele nélkül a fogyasztókhoz – de csak vészhelyzet esetén.

Erdősi Csaba
2007. 01. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Simábban zárult le a vártnál a biztonsági földgázkészletezésre kiírt tender. Mivel a stratégiai földgáztároló megépítéséért óriási versenyt futott a hazai kitermelés zömét magáénak tudó Mol Nyrt., illetve a ma is üzemelő kereskedelmi tárolók s nem mellékesen a gázszolgáltatók egy részét magáénak tudható E.ON, egy ideig úgy hírlett, bárki győz is, a vesztes fél megtámadja a végeredményt. Végül nem így lett. A Mol győzött, s tegnapelőtt már alá is írták a szerződést. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), a Mol és az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt. között létrejött megállapodás eredményeként 2010-től 1,2 milliárd köbméternyi földgáz – körülbelül az éves magyar összfogyasztás egynyolcada – áll majd vészhelyzet esetén rendelkezésre. A beruházás 150 milliárd forintba kerül. A megállapodás részeként a Mol részvényvásárlással 62 százalékos tulajdoni részesedést szerzett az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Nyrt.-ben.
Földgáztárolót alapvetően kétféleképpen lehet építeni. Vagy úgy, hogy egy már amúgy is meglévőt bővítenek, vagy pedig úgy, hogy egy kimerülőfélben lévő földgázmezőt alakítanak át erre a célra. A Mol az utóbbi műszaki megoldást tartalmazó tervvel nyerte meg a tendert. Konkrétan a Szeged közelében található Szőreg–1 mezőt alakítják majd át. A legnagyobb hazai lelőhelyek közelében fekvő mező most is termel, a benne lévő 2,5 milliárd köbméternyi földgázt párnagázként hasznosítják majd (a párnagáz biztosítja a nyomást ahhoz, hogy a bepumpált készletet ki is lehessen venni a tárolóból), így ez a mennyiség kiesik a kibányászható földgázkészlet köréből. A meglévő tároló átalakításával pályázó E.ON információink szerint részben erre s persze a csökkenő hazai kitermeléssel automatikusan visszaeső állami bányajáradék-bevételre való hivatkozással készült megtámadni a Mol-győzelmet kihirdető döntést. Hogy ettől a cég vezetői végül mégis elálltak, az információink szerint annak tulajdonítható, hogy a két olajvállalat között tárgyalások kezdődtek a beruházásban való együttműködés lehetőségéről. – Arról tárgyalunk, hogyan lehetne optimalizálni az építkezést – fogalmazott az E.ON Földgáz Storage szóvivője. A túl sok konkrétumot nem tartalmazó közlés mögött feltehetőleg az a szándék húzódik meg, hogy a stratégiai tárolót valamilyen módon összekapcsolnák egy már meglévő E.ON-tárolóval. Ezt sugallják azok a sajtóértesülések is, amelyek szerint a Mol a tárolókapacitását bővítené, hogy kereskedelmi célokra is használható legyen. A Mol és az E.ON tárgyalásai során korábban szóba került az is, hogy esetleg az E.ON töltheti majd fel gázzal a tárolót, de úgy tudjuk, ez ügyben más irányba is tapogatózik a Mol. Biztosan tárgyaltak már szállításról például a türkmén gáz importjával foglalkozó EMFESZ Kft.-vel, de megegyezés még nem született.
Akármilyen komoly vetélkedés zajlott is a Mol és az E.ON között a tároló megépítésének lehetőségéért, s bármilyen komoly tárgyalások folynak most a járulékos lehetőségek kiaknázásról, az iparági szinthez képest a beruházás nem jelent túlságosan nagy üzletet. A Concorde Értékpapír Rt. elemzőinek a sajtóban megjelent számításai szerint a gáz tárolásának díja évente összesen 12,6 milliárd forintot hozhat a Molnak. Ez hét-nyolc százalékos évi tőkemegtérülést jelentene a gáztározóval kapcsolatban, míg az iparági átlag húsz százalék körül van.
Hogy stratégiai földgáztartalékra Magyarországnak szüksége van, azt a szakemberek már évek óta mondogatják, igazi lendületet azonban a múlt év eleji orosz–ukrán gázválság idején átélt ellátási félelem adott az ügynek. A stratégiai készlettel együtt 2010-től már napi 65 millió köbméternyi földgáz kerülhet a hálózatba, s ez a hazai kitermeléssel együtt elegendő lesz arra, hogy a fogyasztóknak – a lakosságiaknak legalábbis biztosan – másfél hónapon át akkor is jusson elegendő fűtőanyag, ha az importszállítások akadoznának. A biztonság ára fokozatosan épül majd be a tarifába. Az előzetes hírek szerint 2010-től köbméterenként 1,2 forintot tesz majd ki a készlet fenntartására szolgáló összeg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.