Láthatatlan hadsereg

Csongrád megyei illetőségű az a férfi, aki szerdán meghalt egy támadás során az iraki fővárosban. Polgár Viktor külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a holttestet az amerikai halottkémi vizsgálat után adják át hozzátartozóinak, ám a család kérésére semmilyen további információt nem árult el az áldozatról.

Munkatársainktól
2007. 01. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar férfiről azonban így is tudni lehet, hogy az URG nemzetközi biztonsági magáncég alkalmazottja volt, s az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet nevű civil szervezet gépkocsikonvoját kísérte a támadás idején. A csoportot helyi idő szerint délután fél egykor rohanta meg egy AK–47 típusú gépfegyverekkel felszerelt, mintegy 20-30 fős csoport. A biztonsági őrt is szállító jármű kiégett. A merényletet az al-Kaida terrorszervezethez kötődő, Iraki Iszlám Állam nevű csoport vállalta.
Az URG a szóvivő elmondása szerint titokként kezeli, hány magyar alkalmazottja van még. A Külügyminisztériumnak mindenesetre nincs tudomása arról, mennyi magyar vállal hasonló munkát Irakban, Polgár Viktor számukat több tucatra becsülte. A minisztérium nem tudja, és nem is kíséri figyelemmel, hogy Magyarországon milyen cégek hirdetnek Irakba szóló munkalehetőségeket. A világ veszélyes övezeteibe utazók regisztráltathatják magukat a minisztérium honlapján, ám ezt adatvédelmi aggályok, illetve a kétes jogtisztaságú munka miatt kevesen teszik meg. Értesüléseink szerint a szóvivő az Irakban tartózkodó magyarokra vonatkozó számításai igen óvatosak. A veszélyes zónában megkereshető havi akár kétmillió forint ugyanis igen komoly szempont.
*
Értesüléseink szerint Oroszországban és Ukrajnában teljes századok szereltek le, hogy aztán jó pénzért, immár civilben folytassák munkájukat Irakban. A jelenség Közép- és Kelet-Európa más országaira is jellemző, s úgy tudjuk, Magyarországon is folyt toborzás. A civilben őrző-védő munkát vállaló külföldiek száma becslések szerint meghaladhatja az Irakban katonaként szolgáló britekét. London jelenleg mintegy 7100 fegyverest állomásoztat az arab országban, míg a nyugati sajtóban megjelent hírek alapján akár a hatvanezret is elérheti azon fegyveresek száma, akik különböző biztonsági cégek alkalmazásában dolgoznak Irakban. Egyes információk szerint a nemzetközi közösség által az ország újjáépítésére fordított összeg negyedét őrzésvédelemre fordítják. Az Egyesült Államok tehát a jelek szerint „alvállalkozóknak” adta ki a piszkos munka egy részét.
Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy míg a fegyveresek túlnyomó többsége tényleg cége megbízása alapján végzi munkáját, addig számosan dolgoznak közöttük „fedésben” külföldi titkosszolgálatoknak.
Eddig hivatalosan két magyar cég, a TOIFOR Hungary Kft. (a német TOI leányvállalata) és a Larus Holding Kft. (kizárólagos magyar tulajdon) dolgozott Irakban, ám a kinn munkát vállaló magyaroknak valószínűleg csak kis hányadát foglalkoztatták. A többség egyénileg, többszörös közvetítői áttétekkel jutott ki, hogy „fegyveres munkát” végezzen, noha az óvatosság azért is indokolt lenne, mert a magyar törvények tiltják, hogy külföldi katonai vagy más fegyveres szervezetek Magyarországon toborozzanak. Úgy tudjuk, egyes biztonsági cégek ezt mégis megtették.
A tragédia nyomán ismertté vált jelenség is bizonyítja, hogy Irakban teljes a káosz, a gyakorlatban nem léteznek szabályok, sem pontos statisztikák.
Nógrádi György megkeresésünkre elmondta, hogy a volt szocialista országokban a hadsereg, de ugyanúgy a rendőrség, a titkosszolgálat, a vámőrség és sok más szervezet létszáma drasztikusan csökkent. A rendszerváltozás előtt a mintegy százötvenezres honvédségben ma huszonötezernél is kevesebben szolgálnak, így napjainkban Magyarországon sokkal több a biztonsági őr, mint a katona.
A biztonságpolitikai szakértő szerint legalább százas nagyságrendben dolgoznak magyar őrző-védők is, főként a világ válságövezeteiben. Ennek oka – tette hozzá a szakértő – igen egyszerű: sokkal többet kereshetnek, mint itthon. Igaz ez annak ellenére, hogy például egy amerikai aligha vállalná a munkát ennyi pénzért. Mint azonban hozzátette, bármennyire is sajnálatos a magyar férfi esete, annak, aki ilyen munkát vállal, tisztában kell lennie a kockázatokkal. Az őrző-védő munka a válságövezetekben igen nagy profitot rejt, igaz, elsősorban a szervezők számára. A vállalkozók többsége nem jelentkezik be az illetékes külképviseleten, így nyomon követésük gyakorlatilag lehetetlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.