Mintegy húsz százalékkal emelné a magyar agrárium teljesítményét Gráf József földművelésügyi miniszter. Az elkövetkező két évben a mezőgazdaság eredménye összességében elérheti a 100 milliárd forintot, 2013-ban pedig már a 150 milliárdot. Az MSZP agrár- és vidékpolitikai tagozatának ülésén tegnap felszólaló agrárminiszter szerint az ágazat eredményessége tavaly mintegy 60 milliárd forintot tett ki, miközben 2003-ban még hatmilliárd forintos veszteséggel zárta az évet. A miniszter mindeközben felhívta a figyelmet arra, hogy az általa előre jelzett tendencia ellentétes az unió tizenöt régi tagállamában tapasztalt fejleményekkel, ahol a termelés-visszafogás, illetve a szinten tartás a jellemző. Gráf József reményeit főként a mezőgazdaság technikai hátterének fejlesztésére adott támogatásokkal teljesítené be, amire a rendelkezésre álló uniós források 47 százalékát fordítaná, emellett pedig 32 százalék jutna a környezetgazdálkodás támogatására. Mint mondta, a programok megvalósításával kapcsolatos első uniós pályázatokat áprilisban hirdetik meg a gépberuházások támogatására, az állattartó telepek technikai és technológiai színvonalának emelésére, illetve az erdősítés ösztönzésére.
Történetesen éppen az uniós támogatások elosztása került középpontba tegnap a Polgárok Házában megszervezett, A Kárpát-medence mint egységes gazdasági térség című konferencián is, ahol a felszólalók arra világítottak rá, hogy a pénzek legnagyobb része nem a hazai közösségeket, hanem bizonyos kivételezett tőkecsoportokhoz kerülnek. A rendezvényen felszólaló Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő rámutatott, hogy a megszabott feltételekkel lényegében kizárják a hazai kis- és középvállalatokat a pályázatokból. Példaként említette, hogy a pályázóknak biztosítaniuk kell az év végi pozitív eredményt, illetve a 30–50 százalékos támogatási mértékhez azt is vállalniuk kell, hogy annak nyomán 15 százalékos növekedésre tesznek szert. Mindezt egy tőkeszegény, adóemelésekkel terhelt, bizonytalan környezetben működő középvállalkozói rétegtől elvárni egyenlő a pályázatoktól való távoltartással – mutatott rá a képviselő asszony. A rendezvényen felszólaló Ángyán József, a Szent István Egyetem professzora legfőképp a hosszú távú agrárstratégiát hiányolta. Mint mondta, az elmúlt évek kapkodásával előbb tönkretették a családi kézben lévő élelmiszer-feldolgozókat, ennek nyomán csökkent az állatállomány, aminek következtében a gabonánál jelentős túltermelés keletkezett. Jelenleg éppen az állatállomány csökkenésére hivatkozva az utolsó nemzeti kincsünket, a föld eladását készítik elő – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban Hende Csaba fideszes képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a szocialista képviselők idén tavasszal újra megkísérlik majd a jelenlegi földtörvény módosítását.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség