Mélyponton az állattartás

Valamennyi haszonállatunk létszáma csökkent tavaly augusztus és december között – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szakértők arra számítanak, hogy a tehén, juh és sertés esetében további visszaesés várható. Ez a tendencia teljesen ellentétes az agrárminiszter által meghirdetett stratégiával, mely szerint erőteljesen kellene növelni az állattartás arányát.

Dénes Zoltán
2007. 01. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg a szarvasmarhák száma csekély mértékben, a sertéseké és baromfiaké erőteljesebben csökkent – olvasható a KSH tegnapi gyorsjelentésében. A szarvasmarhák létszáma tavaly december 1-jén 702 ezer darab volt, ami egy év alatt hatezres csökkenést jelent. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója rámutatott: a szarvasmarhatartók zömét a tejtermelők teszi ki, ők utolsó tartalékaikat élik fel. A húsmarhatartók ugyanakkor levegőhöz jutottak, jövedelmezőségük javult, az értékesítési árak 20-30 százalékkal emelkedtek az elmúlt három évben. A húshasznosításúnak nevezhető állomány mintegy 70 ezer darabra tehető, amely az uniós csatlakozás előtt még alig 30 ezer volt. Egyre rosszabb helyzetbe sodródott viszont a tejtermelő szarvasmarha ágazat. A 322 ezres tehénállomány az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 12 ezerrel, augusztus elseje óta pedig négyezerrel csökkent. Tavaly mintegy 1,3 milliárd liter tejet vásároltak fel a feldolgozók, ami 60 millió literrel kevesebb, mint 2005-ben. A termelés csökkenését Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke a növekvő importban és a tej átvételi árának csökkenésében látja.
Az ország uniós csatlakozása egyik győztesének kikiáltott juhágazat szintén állománycsökkenést szenvedett el tavaly. A létszám közel 1,3 millió volt december elején, 107 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban és 31 ezerrel kisebb, mint tavaly augusztus 1-jén. A juhágazat továbbra is szinte kizárólag külföldi piacra termel, mivel a vágójuh-, a gyapjú- és a tejtermékek zöme külföldön értékesül – közölte lapunkkal Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A magyarországi juhállomány létszáma az EU-csatlakozás után csökkenő tendenciát mutat. Aggasztóan kis mértékű az utánpótlásra meghagyott jerkék száma, ami előrevetíti az állomány további fogyását. A juhágazatban nagy a tőkehiány, ezért kénytelenek minden bevételi lehetőséget megragadni, a szaporulatot szinte teljes egészében értékesítik, nem egy esetben a felnőtt állomány felszámolása is megkezdődött.
A hazai sertések száma közel négymillió volt december 1-jén, az augusztus elsejei összeírás óta az állomány 78 ezer darabbal fogyott. Év végére 60 ezer darabra esett vissza a lóállomány is, ami a négy hónappal korábbi állapothoz képest háromezres csökkenés. A tyúkfélék száma 30,3 millió volt decemberben, 1,6 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál. Nőtt viszont 1,3 millióval – 2,7 millióra – a libaállomány, 810 ezerrel – 2,6 millióra – a kacsaállomány és 328 ezerrel – 4,1 millióra – a pulykaállomány.
Az állatállomány csökkenése azt mutatja, hogy a gyakorlatban még nem ért el eredményeket az az agrárkormányzat által tavaly meghirdetett stratégia, mely szerint a magyar agrárgazdaság egyharmadát a növénytermesztésnek, kétharmadát pedig az állattenyésztésnek kellene adnia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.