Mikola István bírálta az egészségügyben bevezetett intézkedések jó részét. Többek között megemlítette: az egyéni tb-járulék hat százalékról hétre emelkedett. Az egészségügyi beavatkozásokra vonatkozó várólisták rendjének kialakításával némely területen a betegek egy–fél éves várakozásra kényszerülnek – fogalmazott. Arról is szólt, hogy megszűnt az orvosi, a gyógyszerész- és ápolási kamara kötelező tagsága, mivel útjában álltak a kormányzati reformnak. Megszűntek az ingyenes gyógyszerek – sorolta tovább Mikola –, hiszen a százszázalékos állami támogatással igénybe vett orvosságok után is kell 300 forintos „dobozdíjat” fizetni. Elítélte a fideszes honatya, hogy a nem vényköteles gyógyszerek közül 130 jelentősen drágult, 300 orvosságnál pedig erősen csökkent a tb-támogatás mértéke.
Szót ejtett a január 15-i hatályú intézkedésekről is, például a vényköteles gyógyszerek támogatási kulcsainak a lesüllyesztéséről, amivel 40 milliárd forintot vesznek el a lakosságtól. Ugyanekkortól a háziorvosokat és a szakorvosokat jogszabály kötelezi, hogy a legolcsóbb gyógyszert írja fel a betegének. A Fidesz ellenérve: Magyarországon több millió krónikus beteg él, átállításuk óriási szakmai teher az orvosoknak, ugyanez kórházi befekvések tömegét jelenti majd, nem is beszélve a betegek megpróbáltatásáról. Mikola úgy látja, az év igaz nagy témája mégis az egészségbiztosítás privatizációja lesz, amely a szakminiszter fenyegető nyilatkozataiból is kiolvasható.
Utóbbival kapcsolatban Molnár Lajos egészségügyi tárcavezető ugyancsak tegnap közölte: „Nem véletlenül érdeklődnek a biztosítók a magyar egészségbiztosítás reformja iránt. Azt a szándékot jelzi ez, hogy a biztosítók készek részt venni a biztosítás reformjában.” Holott a miniszter tájékoztatóján föltett kérdés úgy szólt: mi a véleménye arról a tanulmányról, amelyet a biztosítók megbízásából készített egy tanácsadó cég, és amely anyagban a biztosítók óvatosságot és megfontoltságot ajánlanak a több-biztosítós rendszer bevezetését illetően. Molnár állította: az új biztosítási rendszer megőrzi a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási jelleget és a nemzeti kockázatközösséget.
A nap folyamán ígéretet tett az egészségügyi miniszter a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai és Fejlődésneurológiai Intézet egyben maradására, amelyet az intézmény közalkalmazotti tanácsa örvendetesnek tart. Ezt Stéger Gabriella, a közalkalmazotti tanács elnöke közölte. Az ígéret arra szól, hogy a neves intézet szűkített keretek között, mint a gyermekallergológia és pulmonológia egyedülálló országos szakmai centruma, egyben marad.
n
Algopyrin csak orvostól. Elkészült a patikákon kívül forgalmazható gyógyszerek listája. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a listára több mint 280 gyógyszer került fel, viszont lemaradt négy közismert fájdalomcsillapító: az Algopyrin, a Demalgon, a Germicid és a Quarelin, mondván „ezek nagy adagban történő fogyasztása komoly mellékhatással járhat.” Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa, volt miniszter úgy vélte: ezután a leggyakrabban használt gyógyszerek után is majd további pénzt kell fizetnünk, az orvos felkeresésével. „A cél itt is a vizitdíj beszedése, holott e négy gyógyszer használatából nem következik olyan kockázat, egészségkárosodás, ami ezt a lépést indokolná” – tette hozzá. Kertay Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke szerint a döntés következtében megemelkedik majd a betegforgalom a háziorvosoknál. – A láz- és fájdalomcsillapítók, így az Algopyrin, olyan alaptípusú szerek, amelyekkel eddig egy felesleges orvos-beteg találkozást ki lehetett kerülni – közölte. A Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy a vizitdíj bevezetésével párhuzamosan ez a döntés plusz anyagi terhet jelent a betegnek. Hávelné Szatmári Katalin ugyanakkor rámutatott arra, hogy korábban az Európai Unió más országában is látható volt, hogy akkor, amikor egyes gyógyszerek kikerültek patikán kívülre, akkor az engedélyező hatóság és maguk a gyártók is olyan intézkedéseket tettek, amelyek szigorították bizonyos készítmények felírhatóságát.
Hiába perelt Molnár Lajos. A Fővárosi Bíróság megszüntette az eljárást abban a perben, amit az egészségügyi miniszter indított a Magyar Gyógyszerész Kamara ellen. Molnár Lajos azért perelt, mert szerinte a kamara jogsértést követett el azzal, hogy egy nemzetközi szakmapolitikai konferencián a gyógyszertárak működésének korlátozására, és ezáltal a működési engedélyben foglaltaktól való önkényes eltérésre ösztönözte a gyógyszerészeket. Az eljárást megszüntető Fővárosi Bíróság megállapította: a Magyar Gyógyszerész Kamara nem marasztalható el, mivel nem hozott törvénysértő határozatot, a rendezvényen részt vevők szabadon fejtették ki véleményüket a kormányzati javaslatokról az elmaradt érdemi egyeztetések miatt. (MTI)
origo.hu
Megint elesett az M3-as, a héten már másodszor
