Kikapcsolhatják a villanyt a New York-i magyar ENSZ-képviseleten, ha Budapest nem fizeti ki rövid időn belül a hatalmas tartozást. A lépést évek óta halogató külügy nincs könnyű helyzetben: a dollárban kifejezve is óriási, 65 milliós adósság ugyanis csaknem megegyezik egész éves költségvetésével.
Az érintett épület 1990-ben nyílt meg, egy helyen található a főkonzulátus, az ENSZ-képviselet, s ott lakik az intézményeket kiszolgáló húsz család is. A jogszabály szerint a járulékot nem az egész központ után kell befizetni, csupán az a része adóköteles, amelyet nem a diplomaták használnak.
Külügyi forrásunk megerősítette: az illetékes pénzügyi hatóság, a New York Finance Department havonta kiküldi hivatalos értesítését a növekvő tartozásról, amit a külképviselet Budapestre továbbít. Korábban a külügyi tárca a pénzügyi vitát rendezendő készített egy felmérést, de ennek birtokában sem történt semmilyen további érdemi lépés.
New York városnak azonban nagyon fontosak az ingatlanokból származó adódollárok, ezért biztosra vehető, hogy a pénzt valamilyen módon előbb-utóbb behajtják. A parkolási díjak esetében sem volt kegyelem, a 15 ezer dolláros hátralékot azonban már visszafizette a magyar képviselet.
*
Forrásunk szerint 2000 és 2004 között minden évben félretették az amerikai városnak befizetendő pénzt, ám év végén Budapestről rendre megérkezett az utasítás, hogy a maradványösszeget el kell költeni, különben a következő évben annyival kevesebb térítés érkezik. Úgyhogy decemberben mindig sok bútorral és számítógéppel lett gazdagabb a képviselet.
Magyarországon kívül persze sok más állam sem rendezte számláit, ezért India és Mongólia ellen próbaper kezdődött. Bár a két ázsiai ország – amelyek tartozása alacsonyabb, mint hazánké – ügye közvetlenül nem érinti Budapestet, egy esetlegesen New York számára kedvező döntés azonban precedenst teremtene, aminek az Egyesült Államokban nagy a jelentősége.
Kardos Gábor nemzetközi jogász szerint azonban az amerikai nagyváros hatóságai csak akkor tudják behajtani a pénzt, ha az ingatlanok papíron elkülöníthetők, hiszen a diplomaták irodái után nem kérhető adó.
Az illetékes külügyi tárca szóvivője megkeresésünkre annyit árult el, hogy tárgyalnak az amerikaiakkal, ám a vita részleteiről Polgár Viktor nem kívánt nyilatkozni. Ezt követően a New York-i magyar ENSZ-képviselethez fordultunk, ahonnét a főkonzulátusra irányítottak minket, mondván, ők foglalkoznak az üggyel. Földvári Gábor főkonzulhelyettes sem kívánt azonban válaszolni kérdéseinkre, nyilatkozattételre nem jogosult asszisztensén keresztül mindössze azt üzente: egyedül a Külügyminisztérium szóvivői irodája illetékes. A kör pedig ezzel bezárult.
Diplomatakörökben mindazonáltal többen is emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok is nagy értékű ingatlanokkal rendelkezik Magyarországon – elég csak a George W. Bush amerikai elnök látogatásakor is központi témává váló várbéli Táncsics-börtönre gondolni –, amelyek után nem fizetnek a magyar államnak. A kölcsönösség elve alapján pedig talán el lehetne érni, hogy egyik fél se kerüljön a jelenlegihez hasonló, szorult helyzetbe.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség