Ígérete ellenére mégsem közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), mely szakértőknek és milyen munkákra fizetett ki tavaly 1,8 milliárd forintot tanácsadási díjként egy 2005-ben meghirdetett, de meg nem valósult elképzelés, a sztrádakötvény előkészítésére. A gazdasági tárca értelmetlen költekezésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt hónapban közzétett jelentése hívta fel a figyelmet, megállapítva, hogy a kötvénykibocsátás előkészítésére kifizetett tanácsadási és szakértői pénz „meg nem térülő kiadás”. Lapunknak az 1,8 milliárd forintos kifizetés tételeit firtató kérdésére a GKM nem adott választ, sőt, azt sem közölte, jelenleg milyen fázisban van az eredetileg 2005. október 3-ra ígért – óriási propagandával beharangozott – ügylet. A számvevőszéki jelentésből anynyi ugyanakkor megtudható, hogy a szóban forgó összeg legnagyobb részét jogi, pénzügyi és műszaki tanácsadásra, valamint szakértői díjakra költötte el a tárca. A számvevők egyben figyelmeztettek: a tanácsadók és szakértők szerződése időközben lejárt, vagy azokat az ügyletet övező bizonytalanság miatt megszüntették.
*
Ha a kormány mégis az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kötvénykibocsátása mellett döntene, úgy a tanácsadókat újra pályáztatni kell, ami ismételt költségeket ró az államra. A hasonló felesleges kiadások elkerülése érdekében az ÁSZ azt kérte a kormánytól, hogy a sztrádaépítéseknél a magántőke-bevonás előkészítése ezentúl csak akkor kezdődjön meg, ha az ügylet megalapozott. A meg nem valósult sztrádakötvény nemcsak a szakértőknek, de 7 kereskedelmi banknak is jól jövedelmezett, mert az ÁAK arra kényszerült, hogy államilag nem garantált, azaz drágább áthidaló hiteleket vegyen fel 90 milliárd forint értékben. A kereskedelmi bankok nyújtotta hitel futamideje tavaly júniusban járt le, de a kölcsön visszafizetésére nem volt pénz, így az ÁAK a hitel futamidejének hosszabbítására kényszerült, ami szintén pluszköltségekkel járt.

Élete egyik legfelkavaróbb ügyéről beszélt a nyomozó: nem gondolta volna, milyen szörnyűséggel állnak szemben