Genetikai hajlam is szerepet játszik a nikotinfüggés kialakulásában – állapította meg amerikai tudósoknak a The New York Times egészségügyi mellékletében közölt vizsgálati eredménye. A Colorado Egyetem magatartás-genetikusai egerek napi nikotinfelvételét hasonlították össze. Jerry Stitzel és munkatársai szerint a DNS-láncban lévő egyik gén elváltozásában szenvedő egyedeknél megtalálták a bizonyítékokat.
Az említett gén az acetil-kolin elnevezésű ingerületátvivő anyagot felismerő fehérje egyik elemének felépítését célzó utasításokat tartalmazza. Fontos szerepe van többek között az agynak a tanulást és a memóriát segítő központjában, felel a szívdobbanás és a vérnyomás szabályozásáért, ráadásul központja az élvezetek érzékelésének is. A nikotin összetétele kémiailag nagyon hasonló az acetil-kolinhoz, ezért az idegrendszer úgy reagál a dohányméregre, mintha az a szóban forgó ingerületátvivő anyag volna. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a gén azáltal, hogy megváltoztatja az érzékelők működését, felelős az egyedek közötti jelentős eltérésért, ami a nikotintűrésben mutatkozik.
Emberekre vonatkoztatva azt állítják a kutatók, hogy adott genetikai eltéréssel született emberek szervezete másoknál több nikotint képes elviselni – mielőtt belebetegedne. Ezért több cigarettát is szívnak nagy rendszerességgel, ami viszont tovább növeli a függőségét.
Elutasítják a szigorítást. Csaknem 18 ezer ember halálát okozza évente a dohányzás Csehországban – figyelmeztetett tegnap a cseh orvosi kamara. A cseh dohányosok hetven százaléka állítja, hogy meg akar szabadulni szenvedélyétől, igazából azonban csak alig két-három százalékuk hagy fel a káros szenvedéllyel. A füstölés teljes betiltása a közösségi helyeken nehezen megvalósítható, ezért kellene szigorítani a dohányzás elleni törvényt – nyilatkozta Milan Kubek, a kamara elnöke. A cseh képviselőház ugyanakkor az utóbbi három évben már többször is elutasította a szigorítási törekvéseket. (MTI)
origo.hu
Az év egyik legdurvább igazoltatását hozta a szombati nap
