Ugródeszkának használnák leginkább a Malévet saját piacaik bővítéséhez, illetve pozícióik megerősítéséhez a nemzeti légitársaságra pályázók. A Malév leginkább kiterjedt útvonalhálózata és a légitársaság központjának földrajzi elhelyezkedése miatt értékes az ÁPV Zrt. privatizációs tenderén részt vevő három pályázónak, még akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. A ráfordítást azonban nem a vételárban fizeti majd ki az a pályázó, akit az ÁPV vezetése nyertesként hirdet ki, sokkal inkább a cég helyzetének stabilizálására. A Malév ugyanis 2006-ra olyan kritikus pénzügyi helyzetbe került, ami még a pályázókat is meglepte.
Az ÁPV-hez benyújtott ajánlatok között mindhárom pályázó esetében – az orosz érdekeltségű Air Bridge Zrt., az Ofer Hava nevével fémjelzett ír–magyar befektetőcsoport, valamint a litván LAL Investiciju Valdymas – kiemelt helyen szerepel a terjeszkedés, csak éppen fordított irányba. A Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó AiRUnion légiszövetség tagjai az orosz piacról a Maléven keresztül jutnának az Európai Unióba, az írek szerint a nyugati irányú forgalmat lehetne fellendíteni azáltal, hogy a Malév-gépek a kelet-európai és a balkáni célállomásokról szállítanák az utasokat, a litvánok pedig egy kelet-közép-európai légiszövetség létrehozására törekszenek. A három pályázó egyébként tegnap délutánig pontosíthatta ajánlatát. Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az igazgatóság vélhetően a jövő csütörtöki ülésén értékeli az ajánlatokat. Ilyenformán már akkor megnevezhetik a győztest, vagy legalábbis ismételten kiválasztják azon pályázó(ka)t, akivel tovább tárgyalnak.
A Malév felemás évet zárt 2006-ban. Egyrészt a társaság történetében először érték el a hárommilliós utasszámot, ezzel együtt az üzemi veszteség információink szerint az eddigi legmagasabb, ami a 2005-ös 8,9 milliárd forintot is lényegesen meghaladja. Hiába ugyanis a forgalombővülés, a költségek meghaladták a bevételeket.
Az AirBridge képviselője szerint az új tulajdonosnak a működőképesség fenntartása érdekében mindenképpen rendeznie kell a cég pénzügyi helyzetét, a működés fenntartásához is tőkét kell juttatni a Malévnek. Leonov Péter, az AirBridge Zrt. igazgatóságának tagja lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Malév forgalmát elsősorban a jól fizető orosz utasok lendítenék fel. A társaság elképzelései szerint az AiRUnionhoz tartozó repülőterekről ugyanis Budapesten keresztül jutnának el az utasok a nyugati célállomásokra. Amennyiben az AirBridge lesz a befutó, többek között Budapest és Krasznojarszk között új járatot is nyitnának. Leonov Péter szerint a Malév jelenlegi flottája megfelelő, a forgalom emelkedése esetén viszont új gépekkel bővítenék a parkot.
Az ír–magyar befektetőcsoport képviselői információink szerint a tőkebefektetés mellett a hatékonyság javításában látják a kivezető utat. Az írek leginkább az Air Lingus – a befektetők között található a korábbi ír nemzeti légitársaság elnöke és vezérigazgatója – példájára alakítanák át a légitársaságot. Mindez leginkább azt jelentené, hogy a rövid távú útvonalakat tartanák meg, és egységesítenék a gépparkot. A stratégia részét képezi, hogy teljesen kihasználnák a Oneworld szövetség tagságából származó előnyöket. A működőképesség fenntartására és a fejlesztésekre húszmillió eurós befektetést terveznek az ír–magyar pályázók.
Mint azt David Keresztes, a LAL képviselője lapunknak elmondta, stratégiájukban egy kelet-közép-európai légiszövetség létrehozása szerepel a skandináv SAS-hoz hasonlóan. A keleti és a baltikumi piacok esetében a Malév lenne az összekötő cég, s a légitársaság bázisán alakítanák ki a gyűjtő-elosztó központot.
origo.hu
Élete egyik legfelkavaróbb ügyéről beszélt a nyomozó: nem gondolta volna, milyen szörnyűséggel állnak szemben
