Se busás segély, se menedékjog

Kudarccal zárult a dél-dunántúli cigányok nyáron kezdődött, novemberben tetőzött kísérlete a svédországi letelepedésre. Csaknem valamennyi család hazatért Malmőből – értesült lapunk.

Legfeljebb 30-40 magyarországi cigány lehet még kint Svédországban, holott nyár közepe óta közel két és félszázan próbálkoztak kivándorlással, munkavállalással. Gyakran menedékjogi kérelemmel „kombinálták” kalandjukat az észak-európai országban. Főként Baranya megyéből – Mohács, Pécs, Komló tájékáról –, kisebb részben Tolna megyéből – Bátaszék, Sárpilis környékéről – kerekedtek fel roma családok, és távoztak hazánkból. Csak Mohácsról mintegy 170 cigány etnikumhoz tartozó személy repült ki Malmőbe, ám közülük legalább 150-en már hazatértek – közölte munkatársunkkal Kovács István, a városi cigány kisebbségi önkormányzat lungo dromos elnöke. Máig nem tisztázott, rászervezett-e valaki a „kis roma exodusra”. Annyi bizonyos, Kovácsék igyekeztek lebeszélni etnikumbeli társaikat a kockázatos akcióról. Ezért szerveztek novemberben lakossági fórumot is a Lungo Drom megyei szervezetével; e gyűlésen a budapesti svéd nagykövetség képviselői is jelen voltak.
– A hazatértek közül sokan haragszanak rám, pedig a mi kezünk nem volt benne abban, hogy kudarcba fulladt a kinttartózkodás – panaszolta Kovács István. Cáfolta, hogy a baranyai romák főként nagy összegű segély reményében hagyták el Magyarországot. – A családfők a mérhetetlen nyomorból kerestek kiutat úgy, hogy munkát akartak vállalni. Ezt bizonyítja egy nemrég elnyert kistérségi közmunkapályázat is: a programban cigányok nagy számban vesznek részt – érvelt a mohácsi kisebbségi vezető. Cáfolta Kolompár Orbán országos cigány önkormányzati elnök vélekedését, ami szerint a dunántúli romák az olaszliszkai események után fellángolt rasszizmustól is félve váltottak repülőjegyet. Mint mondta, a száz menedékjogi kérelem mögött is csak az elkeseredés állt, hiszen a térségben akkora a szegénység, hogy nincs miből rezsit fizetni, gyermekeket eltartani. A kudarc egyik oka, hogy a szerencsét próbálók iskolázatlanok, idegen nyelveket nem beszélnek. A másik ok: a svédek rasszista üldözés híján, illetve, mert hazánk EU-tag, mereven elutasították a menedékkérelmeket.
Uniós állampolgárok három hónapon át kereshetnek munkát Svédországban, utána tartózkodási engedélyt kell kérniük. A dunántúli cigányok másfél-kétezer forint értékű napi segélyt kaptak kinti kiadásaikra.