Több százat veszíthetnek el a rendelkezésükre álló szálláshelyekből a budapesti hajléktalanok, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a benyújtott, de még nem tárgyalt 2007. évi költségvetést, amely egymilliárd forint támogatást vonna el a civil szervezetektől. Gurály Zoltán, a Fővárosi Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács szolgáltatói oldalának képviselője elmondta: ez azt jelenti, hogy a szállásokat fenntartó civileket megfoszthatják a főváros által eddig folyósított kiegészítő normatív támogatás egy részétől. Ha a költségvetés a tervezet szerint alakul, és megvonják forrásaikat, akkor nem- csak az általuk használt, körülbelül húsz ingatlan felújítására vagy kiváltására, hanem az intézmények működtetésére sem jut pénz.
Budapest önkormányzata – az országban egyedüliként – harmincszázalékos normatívával támogatja a civil ellátókat, és már januárban kifizette az április végéig szóló összeget – közölte lapunkkal Skultéti József, a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályának vezetője. Elmondta: a fent említett tervezetet még nem vette napirendre a közgyűlés, sőt még nem is egyeztettek róla, azaz még korai bármilyen következtetést levonni.
Vecsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem ilyen formában fogadja el a költségvetést, hiszen – mint mondta – az önkormányzat által adott kiegészítő támogatás valójában a hajléktalanellátó rendszer finanszírozásának egyik meghatározó része.
Miközben a fővárosban a normatív támogatás csökkentését tervezik, lábra kapott a hír, hogy idén sokkal több közterületen élő hajléktalan halt meg, mint a jóval hidegebb teleken. Bár egyelőre csak becslésekről van szó, és nem pontos adatokról, az utcai szociális munkásokat arra kérték, hogy azonnal vigyék biztonságos helyre azt, akinek kicsit is kérdéses az egészségügyi állapota.
A nyilvánosságra kerülő adatok eléggé megbízhatatlanok – tájékoztatta lapunkat Pandula Dezső, a hajléktalanokat befogadó intézményekben tevékenykedő ellátottjogi képviselő. Elmondta: ezek a statisztikák többnyire csak a közterületeken előforduló halálesetekről szólnak, és nem kerülnek bele azok, akik órákkal vagy napokkal a kórházba szállításuk után, vagy valamely lakásban, intézményben veszítik életüket. A közhiedelemmel ellentétben a hajléktalan emberek halálát nem lehet kizárólag a tél számlájára írni. Sokkal inkább arról van szó, hogy az évek óta utcán élők leromlott szervezete egyszer csak felmondja a szolgálatot. – Fontos, hogy éjjeli menedéket nyújtsunk a hideg ellen minden rászorulónak – fűzte hozzá –, de azt, akinek ma tető került a feje fölé, másnap még elvihetik a mínuszok, vagy valamilyen krónikus betegség.
A krízisprogramok tetemes anyagi ráfordításai ellenére a szociális munkások sok rászorulót nem tudnak elérni, hiszen csak kisebb hányaduk tartózkodik a forgalmas helyeken – állomásokon, aluljárókban. Jelentős részük – és éppen a legkiszolgáltatottabbak – többnyire romos épületekben, erdőkben húzza meg magát. Az ellátottjogi képviselő szerint egyes szolgáltatástípusokban nemcsak a mostani férőhelyek többszörösére lenne szükség, hanem fejleszteni kellene a hajléktalanok egészségügyi ellátását is, ám ezt csak a mostaninál sokkal nagyobb állami és önkormányzati finanszírozással lehetne megoldani – tette hozzá Pandula Dezső.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
