A csúcs felé pörög a hazai infláció

Januártól meredek áremelkedést jeleznek a gazdaságkutatók, akik szerint a pénzromlás üteme az elmúlt hónapban elérte a 7,7 százalékot. A hatósági áremelések nyomán március–áprilisban 9 százalék közelében tetőzhet az infláció, amely a MÁV- és a távhőtarifák emelése miatt júniusban újabb csúcsra érhet.

Valamivel több, mint egy százalékkal gyorsult januárban az infláció – vélekednek a lapunk által megszólaltatott elemzők, akik a decemberben mért 6,5 százalékos pénzromlási ütem után januárra 7,7 százalékos éves inflációt jeleznek. A fogyasztói áremelkedés tetőzését valamennyien március–ápri-
lisra várják, a hatósági áremelések teljes hatása ugyanis a januári indexben még nem jelenik meg. A szakértők idén decemberre 5,3-5,4 százalékos, míg az év egészére 7,6-7,7 százalékos drágulást prognosztizálnak. A legnagyobb bizonytalanságot hordozó tételnek továbbra is az egészségügyi reform számít.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében 6,9 százalékos idei átlagos inflációval számolt, ami ugyan alacsonyabb a legfrissebb elemzői megállapításoknál, ám magasabb a kormány 6,2 százalékos éves tervénél. A jegybanki prognózis értelmében 2008-ban – a konvergenciaprogramban lefektetett 3,3 százalékkal szemben – az éves infláció eléri a 4,1 százalékot.
A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé az inflációra vonatkozó részletes adatokat. Januárban elsősorban a szabályozott árak emelése húzta felfelé az inflációt: a távhődíjemelés és több hatósági áras szolgáltatás díjának megugrása már jelentkezik az elmúlt havi adatban. A csökkenés irányába hat ugyanakkor a forint viszonylag erős árfolyama s a benzinár. A januári infláció szempontjából az egyik legkérdésesebbnek az élelmiszerárak alakulása bizonyul: tavaly decemberben az élelmiszerek árai az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, 12,3 százalékkal emelkedtek az előző év utolsó hónapjában regisztrálthoz képest, s elemzők szerint a januári adat is két számjegyű marad.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője 7,7 százalékos januári infláció után erre a hónapra már 8 százalék körüli pénzromlási ütemet jelzett. Suppan szerint az infláció március–áprilisban 9 százalék körül tetőzhet, majd júniusban újabb csúcspontot érhet el a MÁV- és a távhőtarifák kétlépcsős emelése miatt. Az infláció csökkenése csak augusztusban kezdődhet el, de a pénzromlás üteme még akkor is 8 százalék felett lesz. Hasonló előrejelzést adott Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője, aki szerint a drágulás az első negyedév végén tetőzhet, majd decemberre 5,2 százalékra mérséklődhet, így az idei éves átlagos pénzromlási ütem 7,1 százalékos lesz. Az infláció tetőzését Vojnits ugyancsak az első negyedév végére teszi, ekkor a drágulás üteme 8-8,5 százalékra kúszhat fel.