Ukrajna: 800 milliárd dollár uniós támogatás és 2027-es csatlakozási célkitűzés

Az Európai Bizottság legújabb tervezete szerint az unió magára vállalná Ukrajna 800 milliárd dolláros újjáépítésének oroszlánrészét, és stratégiai prioritásként kezeli az ország azonnali felvételét a közös piacba. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet elemzése.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij

Az Európai Bizottság legújabb tervezete szerint az unió magára vállalná Ukrajna 800 milliárd dolláros újjáépítésének oroszlárészét, és stratégiai prioritásként kezeli Ukrajna azonnali felvételét a közös piacba. Az Európai Bizottság múlt csütörtökön mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amelyről a Magyar Külügyi Intézet (MKI) közölt részletes elemzést. 

Brüsszel meghatározó szerepet vállalna az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges, mintegy 800 milliárd dolláros forrás előteremtésében Fotó: AFP

A brüsszeli dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy Brüsszel valóban oroszlánrészt vállalna az Ukrajna helyreállítására szükséges 800 milliárd dollár előteremtéséből, sőt minden eddig emlegetett határidőnél is gyorsabban venné fel Ukrajnát az Európai Unióba, hogy minél hatékonyabban tudja ezeket a pénzeket célba juttatni.

A bizottság úgynevezett jóléti kerete egy tízéves menetrendet készít elő Ukrajna helyreállítására, amiben meghatároznak a háború lezárását követő első száz napban, valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, amelyeket Vízió Ukrajnának 2040 gyűjtőnéven valósítanának meg. 

A dokumentum három fő pontban határozza meg az Európai Bizottság tervét: befektetések mobilizálása (külföldi magántőke és állami támogatások révén), EU-integráció felgyorsítása (és EU-csatlakozás két éven belül), valamint „hiteles” biztonsági garanciák nyújtása, ami nélkül a dokumentum szerint nem lehet megteremteni a szükséges gazdasági alapokat

– foglalja össze az MKI. 

Bár a terv igyekszik a magánbefektetőkre tenni a hangsúlyt, valójában kiderül, hogy főleg az adófizetőket sújtaná a legnagyobb teher, Ukrajna két éven belüli tagfelvételével pedig intézményesülne Kijev uniós költségvetésből való állandó támogatása. A legnagyobb teher az adófizetőkön lenne. Természetesen az átlag állampolgárnak jól hangzik, hogy elsősorban magánbefektetők pénzét használnák, de a terv nyilvánvalóvá teszi, hogy – főleg első fázisban – nagyrészt az adófizetők finanszíroznák az egészet. 

A magánbefektetések beindítására ugyanis jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség, és azt is hozzáteszi, hogy ha a későbbiekben Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére.

A dokumentum számításai szerint a jóléti keret így mintegy 500 milliárd dollárt biztosítana 10 év alatt, ami fedezné Ukrajna költségvetési hiányát, valamint a legalapvetőbb lakhatási és egyéb újjáépítési igényeit. Kifejti viszont, hogy ez nem lesz elegendő, és egyrészt Ukrajnának további, a kereten kívüli befektetőkre lesz szüksége, hogy elérje az igényelt 800 milliárdot, másrészt további pénzügyi támogatást igényel a védelmi és biztonsági kiadások fedezésére, amelyek nem tartoznak a tervhez. 

A bizottság ebből az összegből 116 milliárd dollárt vállal magára, vagyis 100 milliárd eurót a 2028–2034-es uniós költségvetésből, amelyet nagyrészt vissza nem térítendő támogatásként adnának Ukrajnának, az európai adófizetők pénzéből. A dokumentum minél nagyobb részvételre buzdítja a tagállamokat is, és az így összegyűlt állami támogatásokat egy Marshall-tervhez hasonló megközelítésnek nevezi. 

A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme a tervnek Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása. A dokumentum több helyen világossá teszi, hogy az uniós költségvetési támogatások olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig. 

Mindent a globális nagytőkének

A terv lényegében Ukrajna közel totális privatizációját és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatását tűzi ki célul, egyfajta modern gazdasági gyarmatosítás révén. A több mint 3000 ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-kezelői, a BlackRock és a Vanguard, valamint a nyugati országok állami tőkekezelő intézetei – írja az MKI elemzésében. 

A nemzetközi nagytőke gyakorlatilag közel minden szektor felett átvenné az uralmat az országban, legyen az lakhatás, energia, nyersanyag-kitermelés, mezőgazdaság vagy védelmi ipar. 

Ezt az átvételt lenne hivatott felügyelni egy újonnan létrehozott munkacsoport, amelynek feladata, hogy koordinálja a beérkező állami támogatások és befektetői források minél hatékonyabb felhasználását. 

Gyakorlatilag egy globális érdekeltségű kartellszerű intézmény jönne létre, amely eldöntené, hogy ki milyen szektorra tenyerelhet rá a szétdarabolt ukrán gazdaságból. Külön érdekesség, hogy míg a szervezetben az ukrán kormánynak elvileg kulcsszerepe lenne, a csoport munkáját egyedül felügyelné egy erre kinevezett „jóléti tanácsadó”, akit a tervezet csak egy globális pénzügyi vezetőként jelöl meg.

Konkrét személyt nem nevesít, de olyan szereplőkre kell gondolni, mint például Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója, akinek az lenne a feladata, hogy kézben tartsa a globális „jóléti” kartellt.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)