Ukrajna: 800 milliárd dollár uniós támogatás és 2027-es csatlakozási célkitűzés

Az Európai Bizottság legújabb tervezete szerint az unió magára vállalná Ukrajna 800 milliárd dolláros újjáépítésének oroszlánrészét, és stratégiai prioritásként kezeli az ország azonnali felvételét a közös piacba. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet elemzése.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij

Bár a terv igyekszik a magánbefektetőkre tenni a hangsúlyt, valójában kiderül, hogy főleg az adófizetőket sújtaná a legnagyobb teher, Ukrajna két éven belüli tagfelvételével pedig intézményesülne Kijev uniós költségvetésből való állandó támogatása. A legnagyobb teher az adófizetőkön lenne. Természetesen az átlag állampolgárnak jól hangzik, hogy elsősorban magánbefektetők pénzét használnák, de a terv nyilvánvalóvá teszi, hogy – főleg első fázisban – nagyrészt az adófizetők finanszíroznák az egészet. 

A magánbefektetések beindítására ugyanis jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség, és azt is hozzáteszi, hogy ha a későbbiekben Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére.

A dokumentum számításai szerint a jóléti keret így mintegy 500 milliárd dollárt biztosítana 10 év alatt, ami fedezné Ukrajna költségvetési hiányát, valamint a legalapvetőbb lakhatási és egyéb újjáépítési igényeit. Kifejti viszont, hogy ez nem lesz elegendő, és egyrészt Ukrajnának további, a kereten kívüli befektetőkre lesz szüksége, hogy elérje az igényelt 800 milliárdot, másrészt további pénzügyi támogatást igényel a védelmi és biztonsági kiadások fedezésére, amelyek nem tartoznak a tervhez. 

A bizottság ebből az összegből 116 milliárd dollárt vállal magára, vagyis 100 milliárd eurót a 2028–2034-es uniós költségvetésből, amelyet nagyrészt vissza nem térítendő támogatásként adnának Ukrajnának, az európai adófizetők pénzéből. A dokumentum minél nagyobb részvételre buzdítja a tagállamokat is, és az így összegyűlt állami támogatásokat egy Marshall-tervhez hasonló megközelítésnek nevezi. 

A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme a tervnek Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása. A dokumentum több helyen világossá teszi, hogy az uniós költségvetési támogatások olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig. 

Mindent a globális nagytőkének

A terv lényegében Ukrajna közel totális privatizációját és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatását tűzi ki célul, egyfajta modern gazdasági gyarmatosítás révén. A több mint 3000 ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-kezelői, a BlackRock és a Vanguard, valamint a nyugati országok állami tőkekezelő intézetei – írja az MKI elemzésében. 

A nemzetközi nagytőke gyakorlatilag közel minden szektor felett átvenné az uralmat az országban, legyen az lakhatás, energia, nyersanyag-kitermelés, mezőgazdaság vagy védelmi ipar. 

Ezt az átvételt lenne hivatott felügyelni egy újonnan létrehozott munkacsoport, amelynek feladata, hogy koordinálja a beérkező állami támogatások és befektetői források minél hatékonyabb felhasználását. 

Gyakorlatilag egy globális érdekeltségű kartellszerű intézmény jönne létre, amely eldöntené, hogy ki milyen szektorra tenyerelhet rá a szétdarabolt ukrán gazdaságból. Külön érdekesség, hogy míg a szervezetben az ukrán kormánynak elvileg kulcsszerepe lenne, a csoport munkáját egyedül felügyelné egy erre kinevezett „jóléti tanácsadó”, akit a tervezet csak egy globális pénzügyi vezetőként jelöl meg.

Konkrét személyt nem nevesít, de olyan szereplőkre kell gondolni, mint például Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója, akinek az lenne a feladata, hogy kézben tartsa a globális „jóléti” kartellt.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)