Csütörtökön Brüsszelben gyűltek össze az uniós külügyminiszterek, hogy több nemzetközi ügyet megvitassanak. A Külügyek Tanácsa (FAC) ülésén elsősorban az orosz–ukrán háború került terítékre, a felek az ukrán energetikai rendszert ért orosz támadásokról, a támogatások kérdéséről és a háborús felelősségre vonásról egyaránt szót ejtettek. Kaja Kallas azt is elárulta, hogy az Európai Bizottság már dolgozik dolgozik az Ukrajna jóléti terven – számolt be róla az Origo az Europa.eu cikkére hivatkozva.
A Külügyek Tanácsát az uniós tagállamok külügyminiszterei alkotják. A napirend függvényében a tanács ülésein mellettük részt vesznek a védelmi miniszterek (közös biztonság- és védelempolitika), a fejlesztési miniszterek (fejlesztési együttműködés), a kereskedelmi miniszterek (közös kereskedelempolitika). A Külügyek Tanácsának ülésein az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl, aki jelenleg Kaja Kallas.
Kallas a találkozó előtti sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság az Ukrajna jóléti terven dolgozik, amely az ukrán gazdaság és társadalom támogatását célozza.
A január 29-i tanácsülés nyitásaként Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videóhíváson keresztül ismertette a frontvonalak helyzetét, Ukrajna sürgető prioritásait és a diplomáciai fejleményeket. A találkozón hangsúlyozták, hogy az ukrán civil infrastruktúra, így az energetikai hálózat, a kórházak, iskolák és lakóépületek elleni támadások háborús bűnnek minősülnek. Az energia jelenleg az új frontvonal, és az EU a legnagyobb téli segélycsomaggal reagál az ukrán válsághelyzetre. Az EU álláspontja szerint
Oroszország nem tud győzni a harctéren, ezért a telet használja fegyverként.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Kijevben és más ukrán nagyvárosokban milliók maradtak áram és fűtés nélkül.
A tanács tárgyalt az Oroszországgal szembeni nyomás fokozásáról, a 20. szankciócsomagról, Ukrajna biztonsági garanciáiról, a katonai kiképzés bővítéséről és az ukrán védelmi ipar támogatásáról. Kallas hangsúlyozta, hogy a felelősségre vonás továbbra is prioritás számukra. Az EU a nyomásgyakorlás eszközeivel próbálja Oroszországot valódi béketárgyalásokra kényszeríteni, miközben szem előtt tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
Kallas kitért rá, hogy az Ukrajna jóléti terv részleteiről Marta Kos biztos csütörtökön tájékoztatta a minisztereket.
A Külügyi Tanács a Közel-Kelet helyzetéről is tárgyalt, különösen az iráni erőszakos elnyomás és az önkényes letartóztatások kapcsán. A tanács 15 személyt és hat szervezetet sújtott szankciókkal, amelyek erőszakot, önkényes fogva tartást vagy megfélemlítést alkalmaztak az iráni tüntetések során. Emellett Iránnal szemben további szankciókat léptettek életbe, amiért az támogatja Oroszország ukrajnai műveleteit. Szíria esetében a külügyminiszterek áttekintették az ország helyzetét, beleértve az északkeleti térségben kialakult erőszakhullámot, és kiemelték a nemzeti megbékélés fontosságát a stabilitás megőrzése érdekében. Az afrikai Nagy-tavak régiójában tapasztalt erőszakos cselekmények is megjelentek a diskurzusban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!