Háttérben folyó érdekharcok lassítják az egységes állami vagyonkezelésre vonatkozó kormányzati tervek megvalósulását. A törvényért felelős Pénzügyminisztériumnak eredetileg tavaly decemberre kellett volna a kormány elé terjesztenie javaslatát, az új módosított határidő később január vége lett. Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője lapunkat tegnap úgy tájékoztatta, hogy első olvasatban néhány hét múlva tárgyalja a kormány a vagyontörvényt, majd ezután kezdődik a javaslat társadalmi vitája, amit az ügyben érdekelt szakmai szervezetekkel kívánnak lefolytatni. Pichler szerint az eredeti tervekben szereplő határidő csúszása ellenére a végső javaslatot a kabinet még ebben a fél évben benyújtja a parlamentnek. A kormány tervei szerint a törvény elfogadása után a második fél évtől egy intézménybe összevonva működne tovább az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
Az új társaság létrehozásának módjáról és a szervezet vezetőségének összetételéről jelenleg is folynak a háttéregyeztetések. A tét óriási, hiszen az új központi cég nemcsak az állam vállalkozói vagyonát, azaz a privatizációs vagyont, hanem a kincstári vagyont is kezelhetné, ennek értéke pedig mintegy 3500 milliárd forintot tesz ki. Öszszességében több mint tízezermilliárd forintos vagyontömeg kezeléséről van szó, hiszen – a törvényi előírásoknak megfelelően – a kincstári vagyon értéke nem tartalmazza az állam vagyonához tartozó műemlékek értékét. Információink szerint a jelenlegi háttérküzdelem egyrészt az egységes vagyonkezelő vezető posztjaiért folyik, a központi szervezet ugyanis – éppen a vagyonösszevonás miatt – eddig nem tapasztalt befolyással rendelkezne. Úgy tudjuk, az új cég irányítását mind a szocialisták, mind pedig a szabad demokraták felügyelni kívánják. A lobbiharcok a minisztériumok és a központi céget felügyelő Pénzügyminisztérium között is dúlnak: az eddigi jelek szerint a tárcák nem kívánják átadni a vagyonuk feletti rendelkezési jogot a jövőbeli csúcsszervnek. A központosítási tervek legnagyobb ellenlábasának a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számít, ehhez a tárcához tartoznak ugyanis olyan nagy értékű állami vállalatok, mint a MÁV, az állami autópályacégek, a Magyar Fejlesztési Bank, s az ÁPV Zrt.-től hamarosan a Volán-társaságok tulajdonjoga is átkerül ide.
Mint ismert, az Állami Számvevőszék több éve kéri az állami vagyon nyilvántartásának elkészítését. A jelenlegi szabályozás szerint egyszerű parlamenti többséggel dönteni lehet a nemzet vagyonát képező kizárólagos állami tulajdonú ingatlanokról, és arra sem kötelezi tételesen semmi a kabinetet, hogy az eladásból befolyó összegeket visszaforgassa, azaz megőrizze a nemzeti vagyont.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
