A Postabank-ügy újabb epizódja

Március 2-án tárgyalja a Fővárosi Ítélőtábla fellebbviteli tanácsa azt a kártérítési pert, amelyet a magyar állam az Orbán-kormány idején indított a Postabank könyvvizsgálói ellen. Két évvel ezelőtt kihirdetett ítéletében az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a Deloitte Kft. jogellenesen és felróhatóan járt el: a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi normáit megsértve hagyta jóvá a pénzintézet 1997. évi mérlegét. Az adatokat ehhez a bank vezetői szolgáltatták. Az ítélet szerint az állam mint a bank egykori tulajdonosa és a könyvvizsgáló fele-fele arányban viseli a 150 milliárd forintnyi kárt. Az összeget az eljárás későbbi szakaszában határozzák meg.

2007. 02. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idehaza eddig egyedülálló gazdasági pert a Postabank tulajdonosai, köztük a magyar állam, az ÁPV Rt., az Egészségbiztosítási, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kezdeményezték. Később az állam átvette a többi felperes helyét, s így próbálta érvényesíteni kárigényét három könyvvizsgáló ellen. Keresetében 132 milliárd forint és kamatai megfizetését kérte. Úgy vélekedett, az auditor cégek megsértették a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi szabályait: elfogadták a Postabank vezetői által szolgáltatott valótlan adatokat, a hamis és téves pénzügyi beszámolót, mérleget. Emiatt az állam arra kényszerült, hogy 1998-ban leszállítsa az alaptőkét, majd – a betétesek védelmében – konszolidálja a pénzintézetet. Ez csaknem 150 milliárd forintjába került. A könyvvizsgálók azzal érveltek, semmilyen szabálytalanságot nem követtek el.
A hosszas bizonyítási eljárás végén a bíróság 2005 májusában hozta meg elsőfokú ítéletét. Döntése szerint az Arthur Andersen (AA) Kft. és a Prudentia Tanácsadó Kft. nem hibáztatható. A Prudentia azért nem, mert a kezdeti időkben, 1996-ig volt a bank könyvvizsgálója. Ekkor a hibás gazdálkodás fejleményei még nem következtek be. Az Arthur Andersen Kft. pedig sosem volt a Postabank hivatalos könyvvizsgálója. Elemezte ugyan a bank tevékenységét, de nem könyvvizsgálóként, hanem a Bankfelügyelet megbízásából. A felügyelet ezzel a tevékenységgel 1996-ban bízta meg az AA Kft.-t. Az auditor cég az ítélet szerint számos szabálytalanságra felhívta a figyelmet. Rögzítette egyebek mellett, hogy a gyors növekedés, az agresszív kamatpolitika olyan költségnövekedést okozott, ami egyetlen más kereskedelmi banknál sem mutatható ki. Eszközeit alig jövedelmező befektetésekbe helyezte, céltartalékot nem képzett, tevékenysége nem volt átlátható.
Megállapította ugyanakkor a Fővárosi Bíróság (FB), hogy a Deloitte Kft. a bank hivatalos könyvvizsgálójaként az 1997. esztendő első és második feléről is könyvvizsgálói jelentést készített. A bank vezetői által szolgáltatott eredménykimutatást, mérleget, pénzügyi beszámolót jóváhagyta. A bank gazdálkodásának néhány ellentmondására felhívta a figyelmet, közölte például, hogy a bank vesztesége – az általános tartalékot is figyelembe véve – nyolc és fél milliárd forint volt. A pénzintézet elvesztette alaptőkéjét. Az ítélet szerint ezek az utalások nem tekinthetők korlátozó záradéknak. A Deloitte végül 1998 végén visszavonta az 1997-es gazdálkodásról szóló jelentéseit. A bíróság szerint ez is arra utal, hogy a könyvvizsgáló nem tett szabályszerű korlátozó nyilatkozatot. Az FB rögzítette: a könyvvizsgáló nem fogadhatja el fenntartás nélkül az adatszolgáltató cég közléseit, hiszen a számviteli törvény óvatosságra, fokozott ellenőrzési kötelezettségre hív fel. A bíróság úgy látta, az auditor sem az adatszolgáltatás hibáiért, sem a csalásért nem felel, az erre utaló jeleket azonban fel kell ismernie.
A Deloitte Kft. az FB ítélete szerint felróható és jogellenes magatartást tanúsított: a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi szabályait megszegte. Felelős azonban a veszteségekért a Postabank egykori tulajdonosa, részvényese: a magyar állam is. Az Arthur Andersen Kft.-nek a Bankfelügyelet megbízásából készített elemzéséből ugyanis tudhatta: a Postabank kötelezettségvállalásai meghaladják tőkeerejét. Az együttesen elkövetett hibák következményeként kényszerült az állam 1998-ban arra, hogy – a betétesek védelmében – konszolidálja a bankot.
A bíróság kármegosztást alkalmazott. Ítélete szerint a Deloitte Kft. és a magyar állam fele-fele arányban hibáztatható a történtekért. A kártérítésről a bíróság nem döntött, mert az összeg kiszámítása külön bizonyítást kíván. A kár meghatározásakor figyelembe kell venni a bank eladásából származó állami bevételt is. A Fővárosi Ítélőtábla dönt majd a Postabank 1995–1997-es gazdálkodásával öszszefüggő büntetőügyben is. A Fővárosi Bíróság – mint emlékezetes – tavaly júniusban Princz Gábor egykori vezérigazgatót és helyetteseit felmentette a hűtlen kezelés vádja alól. Az ügyészség a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. A fellebbviteli tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.