Andrássy úti per: új eljárás

Hatályon kívül helyezte tegnap a Legfelsőbb Bíróság (LB) azt a Fővárosi Ítélőtábla által tavaly ősszel hozott jogerős ítéletet, amely kimondta a semmisségét a VI. kerületi önkormányzat és az Ennet Kft. között az Andrássy út 47. szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződésnek. Az LB új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot, ugyanakkor megállapította, hogy az ingatlan bérlőjének, az Octogon Kft.-nek joga van a szerződést semmisségi okkal perelni, mivel szabályos vételi szándéknyilatkozatot nyújtott be a vitatott adásvétel megkötése előtt. Közben tegnap tüntetők tiltakoztak a terézvárosi botránysorozat ellen.

Az Andrássy úti, műemléki védettség alatt álló palotát a VI. kerületi önkormányzat 2004-ben versenyeztetés nélkül idegenítette el az Ennet Kft.-nek. Az ingatlanra vételi szándékot jelentett be az ingatlanban bérlő Trieszt Café tulajdonosa, az Octogon Kft. is, ám azt az önkormányzat figyelmen kívül hagyta.
A feltűnően olcsó áron történt értékesítésről a sajtó a korrupció gyanúját felvetve többször foglalkozott az elmúlt években. Az ingatlant az önkormányzat által megbízott értékbecslő 139 millióra, majd egy igazságügyi szakértő egymilliárd forintra értékelte. Az önkormányzat vagyongazdálkodását szabályozó rendelet a 200 millió forint alatti ingatlanok esetében megengedi a versenyeztetés nélküli értékesítést, ha az önkormányzat érdeke úgy kívánja. A felperes Octogon Kft. ezt a rendelkezést törvénysértőnek tartja, ezért a peres eljárásban korábban indítványozta is az Alkotmánybíróság eljárását a vitatott rendelkezés megsemmisítésére. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a szerződés érvényességének kérdését, az Octogon Kft. keresetét 2006 elején arra hivatkozva utasította el, hogy a felperesnek nincs aktív perbeli legitimációja az ügyben. Az Octogon Kft. fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla ezzel szemben elismerte a felperes perlési jogát, sőt a szerződés semmisségét is megállapította. Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult, mert – a törvény által a műemléki épületek esetén kötelezővé tett versenyeztetés elhagyása miatt – e nélkül is megállapíthatta az államháztartási törvény megsértését, így a szerződés semmisségét.
Az LB tegnap úgy ítélte meg, hogy a szerződés érvényességét az első- és másodfokú eljárásban sem vizsgálták, ezért miközben megerősítette a jogerős ítéletet a felperes perbeli legitimációja ügyében, ugyanakkor hatályon kívül helyezte a semmisséget megállapító végzést, és azzal az utasítással utalta vissza az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy érdemben vizsgálja a szerződés érvényességét támadó felperesi keresetet. Az LB ítélete szerint a felperes nem csupán „érdeklődést” tanúsított az eladásra szánt ingatlan iránt, hanem szabályos vételi szándéknyilatkozatot nyújtott be, amelyben vállalta a műemlék-felügyelet előírásai szerint a felújítást is. Ez alapozza meg perlési jogát, ezért fűződik jogos érdeke a tisztességes pályáztatási eljáráshoz.