Több elemző is azt mondta a közelmúltban, hogy ha az olaj ára tartósan hatvan dollár fölé emelkedik, az komoly támaszt jelenthet a további dráguláshoz. Nos, a múlt héten ez megtörtént, s ha nem is túl sokkal, de a hét második felében folyamatosan e lélektani szint fölött születtek a kötések. Napközben jellemzően 62 dollár közelébe emelkedett az árfolyam, az esti órákra aztán a napközben elért nyereség realizálása kissé lejjebb nyomta az árakat, de a WTI így is 61,80 dolláron zárta a kereskedést pénteken. Alig maradt el ettől az európai referenciakeverék ára; a legközelebbi, vagyis az áprilisi szállítási határidőre a Brent 60,88 dolláron zárta a hetet.
Az áremelkedés mögött a csökkenő amerikai készletek, illetve az egyre éleződő iráni konfliktus kiváltotta hatás áll. Az USA csütörtökön megjelent termékkészletezési adatai szerint nagyot esett az ország benzintartaléka. Ez már önmagában is elég az árak meglódulásához, ám a hatást alaposan felerősítette az amerikai energiaügyi miniszter bejelentése, mely szerint a világ legnagyobb olajfelhasználójaként és olajimportőreként ismert ország áprilistól felvásárlásokba kezd, és meg akarja duplázni készleteit.
Ez mintegy 800 millió hordós pluszkeresletet jelent a piacon, ráadásul azt érezteti, hogy Amerika nemcsak katonailag – az Arab-öbölben már két repülőgép-hordozó anyahajó állomásozik – kész az atomprogramját leállítani nem hajlandó Irán megtámadására, de felkészül egy ilyen támadás hatásaira is. Ha ugyanis tényleg kitör a háború, akkor az nemcsak az iráni olajszállítások leállásával járhat, de használhatatlanná teheti a hagyományos olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonalát is. Az elmúlt hét áremelkedései mögött egyéb okok is meghúzódtak. Ilyen volt például, hogy két észak-amerikai finomító is leállt tűz miatt, hogy rozsdásodás miatt kikapcsoltak egy vezetéket Indianában, illetve hogy a British Petrol szintén műszaki okokból csökkentette alaszkai kitermelését, ezek azonban csak időleges hatásúak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
