Távol az irodalmi központoktól, a maga szavaival szólva: az Alföld csendjében, Debrecenben élte le rövid életét a két világháború között a költő Gulyás Pál. Kortársai nagyra tartották, s bár manapság csak ritkán emlegetik, ma is vannak költészetének olvasói. Gulyás Pál – akire most a Tatabányán megjelenő Új Forrás szerzője, Tomaji Attila emlékeztet (Egy elfeledett magyar költő, Gulyás Pál levelezése Illyés Gyulával), azon szerzők közé sorolható, akik az „archaizáló neomitologista” iskolához tartoztak. Ezen iskola legfőbb mesterei voltak: Hamvas Béla, Kerényi Károly, de olyan írók neve kapcsán is felmerülhet a kifejezés, mint például Ilylyés Gyula és Sinka István, Németh László és Kodolányi János vagy épp Weöres Sándor, Devecseri Gábor és Jékely Zoltán. Ilyen „iskola” persze sosem létezett, csak a rokon érdeklődés kapcsán lehet utólag e művészeket egybesorolni.
Gulyás Pál életművére meghatározó hatással volt a finnek nagy „őseposza”, a Kalevala. Ez a figyelem értelemszerűen kiterjedt a magyar folklór legújabb eredményeire is. A költőre hatott az Edda-eposz és a Nibelung-mítosz, de a szanszkrit és babilóniai, egyiptomi és görög archaikus művészet fennmaradt alkotásai is.
Illyés Gyula és Gulyás Pál 1931 őszén ismerkedtek meg Debrecenben, ahol a helyi Ady Társaság Ady emlékének szentelt irodalmi estet rendezett. Illyés felismerte Gulyás Pál művének értékeit, és – feloldandó a költő magányát és marginalitás-életérzését – igyekezett őt támogatni, többek között a Nyugatnál. Babits, bár becsüli Gulyást, vonakodik verseit közreadni. Később, részben Illyés hathatós közbenjárására, versei bekerülnek a Nyugatba, de Babits „elemi idegenkedését” a debreceni poéta műveivel szemben nem sikerült feloldania. Gulyás második kötetéről, a Tékozlóról kritikát is közread Babits a lapban: Gulyással Csokonait állítja szembe, aki „tanultságát arra fordította, hogy mennél európaibb legyen, s nem hogy mennél debrecenibb…” Babitsnak ez a – nem kis mértékben igaztalan, túlzó – bírálata, ahogy azt az esszé szerzője látja, jórészt mind a mai napig meghatározza Gulyás Pál költői művének megítélését.
(Új Forrás, 2007. február.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
