Kemény Dénes szövetségi kapitány már a múlt héten megadta az alaphangot, amikor a Duna Televízió reggeli műsorában valahogy úgy fogalmazott: csapatunk magyar földön, Kecskeméten, Kolozsváron és Debrecenben készül fel a világbajnokságra. Mondani sem kell, a három helyszínből a középső a különleges, hiszen vízilabda-válogatottunk legutóbb huszonkilenc éve járt Erdélyben, akkor ugyancsak Kolozsváron. Ezért joggal hittük, hogy a 320 ezres nagyváros jó húszszázaléknyi magyar népessége valósággal szétfeszíti majd az uszodát, ám ehhez képest üres helyek is akadtak az amúgy is szűkös lelátón. A jelenlévőkre így sem lehetett panasz, mert előbb egy kisebb csoport zendített rá a „Ria, ria, Hungária!” rigmusra, majd a többség némi félszeg csodálkozás után átvette a biztatást.
Szó se róla, rá is fért a kezdőlökés együttesünkre, mert az igen elcsigázott Kemény Dénes már a melegítés során megjegyezte: „Hát, nem vagyunk a csúcson. Az elmúlt napokban sokat dolgoztunk és utaztunk, keveset pihentünk és aludtunk, elfáradtunk. Persze, mondtam a srácoknak, hogy tegyék oda magukat rendesen, de akkor az a minimum, hogy rajtam is lássák a tüzet.”
Mindent elsöprő akaratnak vagy virtuóz megoldásoknak bizony híján voltak a fiúk, de annak a megalapozott tudásnak és rutinnak természetesen nem, amellyel az elmúlt évek során már-már automatikusan felvértezték magukat, így aztán pocsékul ők valószínűleg már nem is tudnának vízilabdázni; a nyitómeccs résztvevői tudtak, a német–román (7-5) találkozó egyes szakaszai felértek egy „póló-elvonókúrával”. A látottak alapján erősen túlzónak hatott a „Bajnokok Kupája” elnevezés, ami a második felvonás szereplőire a napi teljesítmény és a múlt eredményei miatt is lényegesen jobban illett.
Az első negyedben kétszer is a horvátok vezettek, ám a nemzeti gárdába kétévi kihagyás után visszatért Benedek Tibor ott folytatta, ahol kedden, az olaszok elleni, kecskeméti 8-8 alkalmával abbahagyta. Akkor négy gólt vágott, most is ő köszönt be először, és mivel kétszeres olimpiai bajnok társai is hozták a kötelezőt, hamarosan fordítottunk, majd félidőre kétgólosra nőtt az előny (6-4).
A vezetés innentől mindvégig megmaradt, és amikor a tizedik gólt megelőzően a sportág szlengjével élve megszáradt a labda Birosék kezén, mielőtt az ítélet-végrehajtó Kiss Gergőhöz ért volna, már teljes volt az ováció a tribünön is. A 11-10-es győzelmet követően pedig a közönség régi ismerősként búcsúzott a csapattól, amellyel már ma délelőtt tízkor újra találkozhat. Az ellenfelek ezúttal a görögök, akiknek az időpont hajnali, némi túlzással számukra az egyetlen biztosíték arra, hogy időben ideérjenek, ha le sem fekszenek.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség