Béke vízen és szárazon

Férfi vízilabda-válogatottunk majd három évtized után tegnap először játszott Erdélyben, Kolozsváron, a „Bajnokok Kupája” ötcsapatos nemzetközi torna nyitányán. Ez a tény emelte ünnepivé, mert egyébként a horvátok feletti 11-10, és az ahhoz vezető produkció igazán hétköznapi ügy volt.

2007. 02. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kemény Dénes szövetségi kapitány már a múlt héten megadta az alaphangot, amikor a Duna Televízió reggeli műsorában valahogy úgy fogalmazott: csapatunk magyar földön, Kecskeméten, Kolozsváron és Debrecenben készül fel a világbajnokságra. Mondani sem kell, a három helyszínből a középső a különleges, hiszen vízilabda-válogatottunk legutóbb huszonkilenc éve járt Erdélyben, akkor ugyancsak Kolozsváron. Ezért joggal hittük, hogy a 320 ezres nagyváros jó húszszázaléknyi magyar népessége valósággal szétfeszíti majd az uszodát, ám ehhez képest üres helyek is akadtak az amúgy is szűkös lelátón. A jelenlévőkre így sem lehetett panasz, mert előbb egy kisebb csoport zendített rá a „Ria, ria, Hungária!” rigmusra, majd a többség némi félszeg csodálkozás után átvette a biztatást.
Szó se róla, rá is fért a kezdőlökés együttesünkre, mert az igen elcsigázott Kemény Dénes már a melegítés során megjegyezte: „Hát, nem vagyunk a csúcson. Az elmúlt napokban sokat dolgoztunk és utaztunk, keveset pihentünk és aludtunk, elfáradtunk. Persze, mondtam a srácoknak, hogy tegyék oda magukat rendesen, de akkor az a minimum, hogy rajtam is lássák a tüzet.”
Mindent elsöprő akaratnak vagy virtuóz megoldásoknak bizony híján voltak a fiúk, de annak a megalapozott tudásnak és rutinnak természetesen nem, amellyel az elmúlt évek során már-már automatikusan felvértezték magukat, így aztán pocsékul ők valószínűleg már nem is tudnának vízilabdázni; a nyitómeccs résztvevői tudtak, a német–román (7-5) találkozó egyes szakaszai felértek egy „póló-elvonókúrával”. A látottak alapján erősen túlzónak hatott a „Bajnokok Kupája” elnevezés, ami a második felvonás szereplőire a napi teljesítmény és a múlt eredményei miatt is lényegesen jobban illett.
Az első negyedben kétszer is a horvátok vezettek, ám a nemzeti gárdába kétévi kihagyás után visszatért Benedek Tibor ott folytatta, ahol kedden, az olaszok elleni, kecskeméti 8-8 alkalmával abbahagyta. Akkor négy gólt vágott, most is ő köszönt be először, és mivel kétszeres olimpiai bajnok társai is hozták a kötelezőt, hamarosan fordítottunk, majd félidőre kétgólosra nőtt az előny (6-4).
A vezetés innentől mindvégig megmaradt, és amikor a tizedik gólt megelőzően a sportág szlengjével élve megszáradt a labda Birosék kezén, mielőtt az ítélet-végrehajtó Kiss Gergőhöz ért volna, már teljes volt az ováció a tribünön is. A 11-10-es győzelmet követően pedig a közönség régi ismerősként búcsúzott a csapattól, amellyel már ma délelőtt tízkor újra találkozhat. Az ellenfelek ezúttal a görögök, akiknek az időpont hajnali, némi túlzással számukra az egyetlen biztosíték arra, hogy időben ideérjenek, ha le sem fekszenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.