Nyár elején 1500 brit katonát vonnak ki Irakból, ahol jelenleg 7200 katona szolgál a szigetországból – jelentette be tegnap a brit miniszterelnök az alsóházban a már hétfőn kiszivárgott hírt. A műveletet fél éven belül megismétlik, így novemberre 3000 fővel csökken a brit haderő Irakban. Tony Blair – aki várhatóan az első létszámcsökkentés ideje körül mond le hivataláról – ezzel nem állította kész helyzet elé utódját; egyelőre csak latolgatás, hogy Nagy-Britannia 2008 végére teljesen visszavonja-e csapatait. Blair az iraki brit erők sikerének könyveli el, hogy lehetővé válik a rendfenntartás feladatának átruházása az iraki biztonsági alakulatokra Bászrában. Ezzel szemben a brit hadvezetőség köreiben is hallható az a vélemény, hogy a külföldi katonák jelenléte nem segíti elő, hanem egyenesen hátráltatja a békés állapotok helyreállítását.
Az amerikai helyzet gyökeres változása is szerepet játszik a döntésben. Blair épp akkor csökkenti a brit jelenlétet Irakban, amikor Bush további több mint húszezer amerikai katonát küld oda. Az amerikai elnök a brit döntés hallatára úgy nyilatkozott, hogy ez a brit erők iraki sikereiről tanúskodik. Ennél sokkal valószínűbb az, hogy a brit döntés mögött inkább az amerikai ellenzék, a Demokrata Párt elsöprő választási sikerei állnak. Ha Nagy-Britannia fenn akarja tartani a „különleges kapcsolatot” az Egyesült Államokkal, akkor nem engedheti meg magának, hogy éles ellentétbe kerüljön azzal az amerikai politikai erővel, amely jobb esélyekkel készül a jövő évi elnökválasztásra, mint a jelenlegi elnök pártja.
Közben Dánia bejelentette, hogy augusztusig kivonja 470 fős szárazföldi alakulatát Irakból. Hasonló döntés született Litvániában, amely augusztus végén kivonja 60 fős kontingensét. Ezzel szemben a bolgár parlament megszavazta a csapatok küldetésének egyéves meghosszabbítását, míg Urmas Paet észt külügyminiszter kizártnak nevezte, hogy hazája a közeli jövőben kivonja csapatait (30 fő) Irakból.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
