A vizsgálóbizottság a szeptemberi és az októberi tüntetéseket összefüggő történeti és társadalmi eseménysornak tekinti, a szerinte problematikus helyzetek megoldására ugyanakkor napi politikai megfontolásokon alapuló javaslatokat tesz.
Az egyik legmeghökkentőbb ajánlása, hogy a kormány készíttesse el az új alkotmány tervezetét. Kézenfekvő ötlet ez, hiszen köztudomású, hogy Petrétei József a hivatalba lépését követő egy éven belül, vagyis a legutóbbi parlamenti választások előtt már letette az asztalra az új alaptörvény tervezetét. Pontosabban: az asztalfiókjába helyezte és azt onnan a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérésére sem vette elő. Egy nemrég lezárult per tanúsága szerint a tárcavezető helyesen cselekedett, mert a tervezet csupán döntés-előkészítő szöveg. Az utóbbi hetekben felvetette az igazságügyi tárca, hogy módosuljon a kétharmados többséget igénylő gyülekezési törvény. A bizottság javaslatában most ez köszön vissza. A testület is csupán technikai pontosításokról, változtatásokról beszél, ugyanakkor egyebek mellett azt ajánlja, hogy az Országház környékén ne lehessen tüntetést szervezni. Helyénvalónak látnák viszont, ha a bejelentett politikai rendezvény legfeljebb 24 órán át tartana. Érthetetlen és értelmezhetetlen emellett az a javaslatuk, amely szerint a törvénynek tartalmaznia kellene, a tüntetések helyszínén ideiglenes színpad felállításához nincs szükség területfoglalási engedélyre. Egy ilyen szabály beiktatása teljességgel fölösleges, hiszen mivel a gyülekezési törvény nem követeli meg sem területfoglalási, sem semmilyen más engedély beszerzését, egyértelmű, hogy ez a passzus a Demszky Gábor által decemberben megszavaztatott önkormányzati rendeletet kívánná törölni. A rendelet azonban – az Alkotmánybíróság ezt bizonyosan kimondja majd – eleve semmis, hiszen kétharmados törvénybe ütközik.
Nem újdonság a bizottságnak az a felvetése sem, hogy az egyszerű többséget igénylő szabálysértési törvény módosításával büntethetővé kell tenni a tömegoszlatás helyszínén tartózkodó, de a hatóság szándékát nem ismerő személyeket, illetve a be nem jelentett tüntetések résztvevőit. Ez a javaslat az alkotmányos szabályok megkerülésére, az alkotmányos alapjogok korlátozására hív fel. A Fővárosi Bíróság ugyanis a Legfelsőbb Bíróság hosszú ideje követett gyakorlata alapján mentette és menti fel a szeptemberi és az októberi atrocitások vétlen résztvevőit.
A kétharmados parlamenti többséggel módosítható rendőrségi törvény átszabása is szerepel a javaslatok között. A bizottság szerint egyértelművé kellene tenni, milyen sorrendben és feltételekkel alkalmazhatja a rendőrség a kényszerítő eszközöket. Mikor vethet be csapaterőt, lovas rendőröket, gumilövedéket és vízágyút. A törvény hiányosságának tekinti a grémium azt is, hogy a budapesti főkapitánynak a védett személyek és objektumok biztonságát szolgáló döntését jelenleg nem határozati formában kell meghoznia, így – a bizottság vélekedése szerint – az intézkedés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A jelenlegi szabályokból is egyértelmű, hogy nem a törvény, hanem a főkapitány mulasztott. A jogszabály megfelelő alkalmazásához kétségtelenül politikai befolyástól független és a szakma szabályai szerint eljáró parancsnokokra van szükség. Indokoltnak látná a bizottság – a rendőrségi törvény módosításával – az úgynevezett rendészeti szükségállapot bevezetését. Ehhez hasonló döntési jog jelenleg az alkotmány alapján az Országgyűlést illeti meg. Katasztrofális következményhez vezetne, ha ezzel a kivételes jogosultsággal a jövőben a kormány, netán a rendészeti tárca vagy a rendőrség is élhetne.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
