Persze az életszentség és a szentté avatás kérdése nem függ össze a népszerűséggel, sőt valószínűleg kifejezetten az e világi és az örök szempontok szétválasztását célozta meg az a kánonjogi szabály, amelyik előírja, hogy a boldoggá avatási eljárást a halál utáni ötödik évtől lehet megkezdeni. A mindenkori pápa persze tehet kivételt, és ahogyan II. János Pál rendelkezésére szinte azonnal megkezdték Kalkuttai Teréz boldoggá avatásának eljárását, úgy XVI. Benedek is felmentést adott elődje kanonizációjával kapcsolatban. Sokan szerették volna, ha rendhagyó módon már a temetésén boldoggá nyilvánítja Ratzinger bíboros II. János Pált, ám a hittani kongregáció prefektusa nem engedett a nyomásnak. Viszont az ötéves várakozás alól szinte azonnal felmentést adott: II. János Pál április 2-án hunyt el, XVI. Benedeket április 19-én választották meg, aki április 28-án Camillo Ruini bíboros, római helynök kérésére, „figyelembe véve a sajátos körülményeket”, felmentést adott az ötéves várakozási idő alól. A közvélemény nagyon rövid eljárásra számít, és időről időre felröppennek hírek, melyek szerint hamarosan megtörténhet a boldoggá avatás. Legutóbb januárban olvashattuk, hogy Mons. Slawomir Oder szerint akár már a pápa halálának második évfordulóján lezárulhat az eljárás. Hamarosan kiderült, hogy kacsáról van szó, a vizsgálat ugyan jól halad, de gyors befejezése egyelőre csak vágy.
Méghozzá sokak vágya. De II. János Pál tisztelete nem csak liturgikus formában, a kanonizáció révén jut kifejezésre. Számtalan gunyoros elemzés született már a szupersztár pápáról és a személyes varázsára telepedett üzletről, talán nem is minden alap nélkül. A nagy, történelemformáló pápáról készült versek, színdarabok, daljátékok, regények kisebb feltűnést keltenek, mint a képmásával díszített sörnyitók, kulcstartók, borospoharak, felhúzható műanyag játékok vagy akár az életútját feldolgozó képregények és rajzfilmek.
Karol Wojtyla alakja ugyanis – hasonlóan a populáris kultúra médiumváltó figuráihoz – a legkülönbözőbb formákban jelenik meg. A képregényről filmvászonra vándorló Tarzanhoz vagy Asterixhez képest azonban mégis nagy a különbség: részint azért, mert II. János Pál személye valamelyest korlátot szab, ha nem is a médiumváltásnak, de az üzleti szellem teljes érvényesülésének. Ennek köszönhető, hogy viszonylag csekély azoknak a megjelenési formáknak a száma, melyek tiszteletlenül kezelik Karol Wojtyla személyét. Másrészt, bár a pápa alakjának a különféle formákban való megjelenése a modern tömegkultúra sajátságait mutatja, mégis visszanyúl e tömegkultúra eredeti őstípusához, a szentek tiszteletéhez. Nem a liturgikus kultusz formáihoz, hiszen az többé-kevésbé egyértelműen szabályozott, hanem a népies tisztelet sokszor különös, olykor túlburjánzó megjelenési formáihoz. Ezek mögött azonban nagyon jelentős és nem elhanyagolható tapasztalat, lelki tartalom áll. Bizonyára ez is oka lehet annak, hogy bár a Vatikán olykor nemtetszésének adott hangot egy-egy kirívóan ostoba vagy ízléstelen termékkel kapcsolatban, magát a jelenséget még II. János Pál életében sem ítélte el.
Az ugyanis aligha vitatható, hogy a huszadik század második felének egyre nyilvánvalóbban értékrelativista közegében égetően nagy szükség van példaképekre. A példaképek megtalálását segítette a II. János Pál pápaságával megkezdődött, a korábbiakhoz képest tömegesnek nevezhető szentté és boldoggá avatási eljárások magas száma is: hosszú pápasága alatt 469 embert avatott szentté és 1340-et boldoggá.
A kanonikus formákon kívül – azokat sokszor megelőzve – egyéb kultuszformák is kialakulnak a szentekkel kapcsolatban, ami éppen azt mutatja, hogy a kanonizált sokak számára példakép. Igaz, e kultusz általában kevésbé látványos módon bontakozik ki, mint II. János Pál pápa esetében, hiszen az övéhez mérhető nemzetközi ismertség keveseknek adatott meg.
És ez az ismertség természetszerűleg vonzza az üzletet is, aminek önmagában kevés köze van a kultuszhoz. A pápa személyes tárgyaira nemcsak tisztelői és ereklyegyűjtők vadásznak, hanem egyszerű befektetők is. A legendás „pápamobil” után a közelmúltban előkerült például az a Warszawa is, amelyen krakkói érsek korában közlekedett Karol Wojtyla. Eddigi tulajdonosa 50 millió forintnyi euróra tartotta, végül 15 milliónyit ajánlottak érte – négyszer annyit, mint amennyire a Christie’s becsülte a régi járművet.
Ennek az autónak egyébként „magyar vonatkozása” is van a pápa legendáriuma szerint: 1978 nyarán – néhány hónappal a Karol Wojtylát pápává választó konklávé összeülése előtt – a krakkói érsek Magyarországon járt. Kassa felől érkezett Göncre. Eredetileg Hidasnémetiben akart tankolni, ám ott áramszünet miatt ez nem sikerült. Továbbment hát, és a gönci plébánostól kért segítséget németül, aki – jobb híján – a Wartburgjába való keveréket öntötte a krakkói érsek Warszawájába, hogy a legközelebbi benzinkútig eljusson valahogyan. Állítólag a leendő pápa innen Sárospatakra indult, hogy megnézze azt a helyet, ahol az egyház egyik legismertebb és legnépszerűbb szentje, Erzsébet született.
Jobban ellenőrizhető e gönci kalandnál Karol Wojtyla hajdúszoboszlói látogatása: az épülő kabai cukorgyárnál mintegy 2000 lengyel szakértő és munkás is dolgozott, akiket a közeli Hajdúszoboszlón szállásoltak el. Ide hívták meg krakkói érseküket a lengyel munkások, aki – a szigorúan őrzött szocialista építkezés miatt – teljes inkognitóban érkezett, és még a plébánoshoz sem ment be, nehogy problémák legyenek a látogatása miatt. A templomban azonban hosszasan imádkozott, s tíz évvel később, 1988-ban levelet küldött a hajdúszoboszlói plébániára, melyben leírta titkos látogatását. Talán ekkor is szolgálati Warszawájával érkezett.
A hatalmas összegért piacra kerülő tárgyaknál jobban mutatják a pápa iránt megmutatkozó különleges tiszteletet a II. János Pálról elnevezett közterek, intézmények, földrajzi helyek. 2005-ben az Appenninek egyik 2424 méter magas csúcsa kapta a II. János Pál nevet, hisz a pápa maga is szenvedélyes természetjáró volt. Róla nevezték el a római főpályaudvart, a párizsi Notre-Dame előtti teret, valamint a csehországi Hradec Kralove és a spanyol főváros egy-egy terét és – nem utolsósorban – a székesfehérvári bazilika előtti teret. Szimbolikus jelentőségű volt a berlini Marx Károly fasor átnevezése, hiszen kevesen tettek annyit a XX. századot gúzsba kötő eszme kötelékeinek fellazításáért, mint II. János Pál. (Egyébként jelképes az is, hogy a közterek és intézmények névadása világszerte sokkal gyorsabban megvalósult, mint Gyurcsány Ferenc javaslata, aki a katolikus egyház vezetőjére emlékezve kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozatban emlékezzen meg II. János Pálról.)
Közelebb áll II. János Pál leendő hivatalos kultuszához az egyházi intézményeknek a pápára emlékező névadása: 2004 decemberében a világ legnagyobb, 22 ezer négyzetméteres evangelizációs központja kapta a II. János Pál nevet Brazíliában, Cachoeira Paulistában.
Napjainkban a legnagyobb hatású médium persze a mozgókép. Se szeri, se száma a II. János Pál életét feldolgozó filmeknek, a dokumentumfilmektől a játékfilmeken keresztül az animációs filmekig. A pápa halála óta is többtucatnyi film készült, némelyik tervezett alkotás már elkészülte előtt is nagy botrányt kavart, alighanem eleve a promóció részeként. Hogy hogyan lehet szokatlan, eredeti, netán figyelemfelkeltő módon bemutatni egy pápa életútját? Több kedvező lehetőség is kínálkozik, a készítők ízlésétől és vérmérsékletétől függően, de valószínűleg a feltűnéskeltés csaknem miden eszközét kiaknázták már. A ZDF II. János Pál-filmjében a „pápa barátnőjének” szerepét – erre az érdekes momentumra külön is érdemes lenne kitérni – például a sokak szerint botrányos életű Nina Hagen punkénekesnő játszotta, nem kevés felháborodást, de médiaérdeklődést is kiváltva.
Szintén a színész személye váltott ki élénk sajtóérdeklődést a CBS filmje iránt: ebben a négyrészes sorozatban II. János Pált az angol Ian Holm alakítja, akit leginkább a Gyűrűk urából ismernek világszerte, ő volt Zsákos Frodó bácsikája, Bilbó.
A legnagyobb hírverést talán Mel Gibson tervezett filmje kapta: a New York Post értesülései szerint az alkotás végét, II. János Pál temetését már rögzítették is, méghozzá – a rendező távollétében – a helyszínen. Mel Gibson ugyan szeretett volna április 8-án személyesen is megjelenni II. János Pál temetésén, ám ezt nem sikerült időben megszerveznie, forgatócsoportját azonban elküldte, hogy a hatalmas érdeklődést kiváltó eseményről eredeti képsorai legyenek.
Szintén a pápa megrendítő halálával és temetésével kezdődik az életútját feldolgozó spanyol animációs film, a Cavin Cooper Productions munkája, mely a II. János Pál, az egész emberiség barátja címet viseli. Ebben az alkotásban a pápa naplója, ceruzája és két galamb, Piccolo és Fiona beszélget egymással II. János Pál halálának napján, visszaemlékezésükből azonban egész életútja kibontakozik.
Nagy az érdeklődés a talán legfrissebben, egy hónapja bejelentett pápáról szóló rajzfilm – talán sorozat – iránt is. Ennek érdekessége, hogy a lengyel bielsko-bialai filmstúdió készíti, abban a műhelyben, ahol a híres Lolka és Bolka sorozatot rajzolták évtizedekkel ezelőtt. Karol Wojtyla életét két krakkói fiútestvér, Janek és Pawel (János és Pál) életén keresztül mutatják be, akik épp Karol Wojtyla házában laknak.
Nem nehéz megjósolni, hogy a pápa személye még számtalan alkotásban fog felbukkanni, s időnként bizonyára erősen provokatív szándékkal torzítják majd el alakját. A legalkalmasabb időpont a boldoggá avatás lesz, hiszen ekkor az egész világon megemlékeznek majd a pápáról, és a koncentrált médiafigyelem jótékony hatást gyakorolhat az üzletre is. De fölösleges lenne emiatt bánkódni. Az üzlet ugyanis nem sokat változtat azon a tényen, hogy a XX. század legnépszerűbb és legismertebb személyisége Karol Wojtyla, akinek különleges varázsa még életében spontán módon kialakuló kultusz alapját teremtette meg.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
