Extraprofitra törekednek a hazai bankok

A régióban nálunk a legmagasabb a banki betétek és hitelek kamatai közötti különbözet, ami az amúgy is drága lakossági hitellehetőségeket tovább rontja. Míg Németországban alig egy százalék, Csehországban, Szlovákiában 2,3 és 2,7 százalék, addig hazánkban a négy százalékot is eléri a kamatkülönbözet – banki szaknyelven a marzs –, miközben a bankszektor az új adók ellenére is kimagasló profiteredményt ér el.

Kiemelkedően magas a hitel- és betéti kamatok közötti különbség Magyarországon, amely összességében leginkább a lakossági hitelpiacon mutatkozik meg. Az eurózónában a 3,5 százalékos alapkamat mellett két százalék körül mozog ez a különbség, vagyis a marzs, a környező országokban is jóval három százalék alatt marad – nálunk viszont négyszázalékos szinten stagnál. A magas kamatkülönbözet jó hozamot biztosít a hazai bankoknak, profitjuk hozzávetőlegesen kétharmadát az ebből származó eredmény adja. Az Európai Központi Bank kimutatásai szerint az itteni pénzintézetek jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is a toplista élmezőnyében van. Még a 2005–2006-os hatszázalékos banki különadó után a tavaly bevezetett szolidaritási adó, illetve az államilag támogatott hitelekből származó kamatbevétel öt százalékát jelentő „hitelintézeti adókötelezettség” ellenére is kiugróan nyereséges maradt a magyar bankszektor. Banki szakértők szerint a magas marzsnak több oka is van. Elsőként a nyugat-európaihoz képest még mindig elmaradó versenyhelyzet. A rendszerváltozás előtti időszakból megmaradt például a viszonylag magas kamatkülönbözettel működő OTP vezető szerepe, és stratégiáját a bankok többsége is követi. Tény, hogy a kamatokat a bankok közötti erősödő verseny egyértelműen lenyomhatja. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a konkurenciaharc a tavalyi évtől már markánsan elkezdődött. A szakértő úgy véli, hogy a pozitív adóslista bevezetése is nagyban hozzájárul a pénzintézetek kihelyezett hiteleinek biztonságához, amely hosszú távon csökkenő veszteségeket, így alacsonyabb marzsokat eredményezhet. Suppan szerint azonban az európai szinten is kimagasló marzs jelenlegi oka a 2006 októberétől nyolcszázalékos jegybanki alapkamat, amely alaposan megdrágította a bankok forrásköltségeit, amit kénytelenek áthárítani az ügyfelekre. Sokat nyomnak a latba a tetemes banki költségek is – tette hozzá Suppan, aki szerint a kedvezőtlen helyzethez nagymértékben hozzájárul a hazai lakossági pénzkultúra rugalmatlansága.
– Nehezen váltanak bankot – véli az elemző –, sokszor inkább maradnak a kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint hogy más pénzintézetnél nyissanak számlát. A vállalkozói szektorban ugyanakkor jóval kiélezettebb verseny tapasztalható, a hitelkérelmek elbírálásakor ingatlan- és más vagyonfedezetet, mérleget kérnek, ami kiszámíthatóbbá teszi a kölcsönök visszafizetését, vagyis csökkenhetnek a kamatlábak. Az uniós normáktól legmesszebb ugyanakkor a fogyasztási kölcsönök állnak, sokszor 40 százalék körüli teljes hiteldíjmutatóval.