Bontás helyett építést, megújulást ajánlok Magyarországnak – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország holnap konferenciasorozatot. A politikus szerint hoszszú távú, hazafias gondolkodásra van szükség, a reformfolyamatok alapos megtervezésére, hogy ne történhessen meg az, hogy – miképp a kormányfő fogalmazott – „ne adj’ isten” Románia és Szlovákia is megelőzzön minket.
Elsőként a nyugdíj témáját járták körül az Intercontinentalban megtartott eseményen. Holtzer Péter nyugdíjszakértő arról beszélt, hogy áttekinthető, hiteles, finanszírozható rendszer kiépítése a cél, a szektor problémái ugyanis súlyosak. Kifejtette, hazánkban ma kétmillió ember éves jövedelme nem éri el a minimálbér szintjét, járulékokat nem vagy alig fizetnek, így nyugdíjra se nagyon számíthatnak. Gondnak tartja azt is, hogy közel 800 ezer, nagyrészt korhatár alatti rokkantnyugdíjas van, miközben a kereső korúak kevesebb mint fele nem dolgozik rendszeresen (töredezett életpályát futnak be). Holtzer szerint a strukturális váltás több évtizedet vesz igénybe, megfontolandó viszont – és sok érv is szól mellette –, hogy a világban megadóztatják a nyugdíjakat.
Kertesi Gábor, az MTA tudományos tanácsadója az oktatással öszszefüggésben elmondta, Magyarországon az EU-átlagnál tíz százalékkal alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, elsősorban az alapfokú képzéssel vagy még azzal sem rendelkezők körében jelentős a lemaradás (közöttük 37 százalékos a foglalkoztatási arány, míg Európában 49 és 65 százalék közötti).
A szakember közölte azt is, egy 1998-as nemzetközi felmérés kimutatta, a 16 és 32 év közöttiek szövegértési alapkészsége rendkívül gyenge, ötös skálán egyesre és kettesre értékelhető, fiataljaink 20-25 százaléka „soha nem tanul meg értő módon olvasni”. – Lemaradásunk a tanulás terén tény, és ez aláássa versenyképességünket – jelentette ki a középiskolai lemorzsolódást, az alapkészségek fejlesztését és a kisgyerekkori hátrányok ellensúlyozását jelölve meg a legfontosabb feladatoknak.
A versenyképességről Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tartott előadást. – Az elmúlt 15 év egészében Magyarország a rendszerváltó országok között versenyképesnek bizonyult, bizonyítja ezt az világexportból vállalt részarányunk és a fejlett technológia alkalmazásának mértéke – mondta. Vértes hangsúlyozta azonban, 2004 és 2006 között a kedvező mutatók éppen ellenkező tendenciába fordultak, hazánk szinte minden területen az utolsó helyre került a térségben, ezek „súlyosan figyelmeztető jelek”.
– Több területen is kulturális váltásra van szükség, hogy Magyarország fejlődjön – foglalta össze a tanulságokat Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Szerinte meg kell változtatni az öngondoskodás alacsony szintjét, és normává kell, hogy váljon az egyéni teljesítmény tisztelete. Úgy vélte, Magyarország a korrupciós index, valamint a pénzelosztással foglalkozó intézmények hatékonysága területén nem áll valami jól.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
