Rekordhaszon és szellemi jogvédelem vagy töredék áron kapható, szabadon gyártható gyógyszerek a szegények millióinak – lesarkítva erről szól a gyógyszergyártó vállalatok között elmérgesedett vita. A kérdés formai szempontból nézve pusztán jogi csatározásnak tűnik, ám az ügy kapcsán ismét felvetődik, hogy hol húzódik az erkölcsi határ a gyógyszergyártás profitközpontúsága és a rászorulók segítése között. A lavinát a világ ötödik legnagyobb gyógyszergyártója, a Novartis indította el, mert Indiában nem jegyezték be egy szabadalmát, amelyik a cég egyik rákellenes készítményére vonatkozott. A döntést ugyan formai okokkal magyarázták az indiai hatóságok, de valójában szeretnék megakadályozni, hogy a hasonló összetevőjű készítményt tizedáron kínáló helyi gyártók és a betegek hátrányos helyzetbe kerüljenek. Az ügyben a múlt héten tartottak meghallgatást a madrasi legfelső bíróságon. A per lezártakor pedig kiderülhet, hogy az indiai leukémiások millióinak havi kezelése 170 dollárba vagy 2000 dollárba kerül majd. A látszólag egyetlen termék körül zajló csata hátterében a kutatásra, fejlesztésre és marketingre óriási összegeket költő nyugat-európai és amerikai vállalatok, valamint a hatásában, összetevőiben teljesen azonos termékeket gyártó feltörekvő országok ellenérdekeltsége húzódik meg. A tét – a betegeken ellátásán túl – mindkét fél számára óriási. A jó ideje rekordprofitot – tavaly például 7,2 milliárd dolláros hasznot – termelő, évente 10-15 százalékkal bővülő svájci Novartis tekintélyén még a bírósági döntéstől függetlenül is csorba eshet, mert könnyen belecsúszhat a kapzsi, mások kárán nyerészkedő multi szerepébe. Az indiaiak számára precedensértékű a rákellenes készítmény jogvédettségének sorsa, mert az hosszú távon az ország évi ötmilliárd dollárnyi „szabad” gyártású gyógyszerbirodalmát veszélyeztetheti.
A történet valójában évtizedekkel ezelőtt kezdődött, amikor India, valamint a szabadalmi jogvédettséget finoman szólva is lezseren kezelő államok – köztük Kína, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika és Brazília – akkor még jogilag nem vitatott módon gyógyszerek gyártásába kezdtek. A mára piacvezetővé váló India gyógyszerexportjának kétharmadát jelenleg Afrikában és Ázsiában adja el, milliók számára elérhető áron. Az arányokat jól érzékelteti, hogy az AIDS-gyógyszerek fele Indiából érkezik. Vagyis már régen nem csupán az indiai szegény lakosság gyógyszerellátásáról van szó, hanem a fejlődő világ gyógyszerpiacáért folytatott ádáz küzdelemről. A változást az ázsiai ország felvétele jelentette a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A nemzetközi szervezet egyik kikötése Indiával szemben a szabadalmi védettség idejének húsz évre emelése volt az addig életben lévő hét év helyett. A WTO-tagsággal tehát bezárult az a kiskapu, amely a jogvédelmi idő lejárta után a szabad előállítást garantálhatta a fejlődő állam vállalkozásainak. A mostani perben több jótékonysági szervezet is felszólította a Novartist, hogy álljon el a keresettől, de a 37 milliárdos éves forgalmat lebonyolító svájci óriáscég egyelőre hajthatatlan.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség