Toscanában mezőgazdasági üzemet működtetnek, a ligúr tengerparton ingatlanba fektetnek, ellenőrzik az illegális emberkereskedelmet, zsarolási pénzt szednek. A külföldről Olaszországba települt szervezett bűnözői csoportok az egész ország területén, de főleg a gazdagabb északi régiókban terjeszkednek – állapítja meg a maffiaellenes ügyészség vezetőségének (DNA) néhány nappal ezelőtt kiadott elemzése. A szicíliai Cosa Nostra, a nápolyi Camorra, a calabriai ’Ndragheta és a már évtizedek óta aktív albán maffiák mellett a laikus azt hinné, Itália már megtelt, nincs több hely újabb bűnözői hálózatok számára. A maffia azonban eddig is annak köszönhette túlélését, hogy mindig időben alkalmazkodott az éppen aktuális körülményekhez. A globalizáció időszakában a változást most a kínai, a nigériai, az észak-afrikai, a török és az orosz bűnszövetkezetekkel történő együttműködésből származó haszon kiaknázása jelenti. A maffiák közötti egyensúly egyelőre gyümölcsöző, idő kérdése azonban, hogy a betelepültek hatalomvágya mikor torkollhat bűnöző csoportok közötti háborúba. A status quo alapját egyelőre „a helyes munkamegosztás” jelenti. A kínaiak az embercsempészetre, az oroszok az ingatlanbefektetésekre és a pénzmosásra, a nigériaiak a drogkereskedelemre és a prostitúcióra specializálódtak – a védelmi pénzeket pedig továbbra is a helyiek szedik. Sőt, az olasz maffiák az illegális bevándorlók külföldi kapcsolataira építve még jobban megtollasodnak. Élve állampolgárságuk nyújtotta előnyeikkel, segítenek például bankszámlát nyitni, fedőcéget alapítani, és a bevándorlókkal végeztetik el a bűnözés piszkos munkáit. Éhbérért foglalkoztatják a kínai és kurd menekülteket, futtatják a nigériai és kelet-európai örömlányokat, értékesítik a még ismeretlen külföldi drogfutárok portékáit.
A DNA jelentéséből kiderül, hogy az orosz ajkú maffia Lombardiától Lazióig, Toscanától Piemonte-ig tevékeny, főleg nagy értékű ingatlanok felújítása révén és export-import cégek működtetésével mossák tisztára illegális jövedelmeiket. A szintetikus kábítószerek, a hasis és a heroin terjesztésével főleg a kaukázusiak foglalkoznak, akik a közép-ázsiai országokban megtermelt ópiumtermesztőkkel tartják a kapcsolatot.
A legnagyobb veszélyt az utánpótlás szempontjából a kínaiak jelentik – szögezi le a jelentés. Számuk exponenciálisan növekszik, személyazonosításuk sokszor nehézségekbe ütközik, egymás útlevelét használva, hamis dokumentumokkal könnyen bejuthatnak az országba. A kínai maffia ezért az emberkereskedelemre szakosodott, a busás összegekért behozott emberek egy részét olcsó bérért, a DNA szerint „rabszolgaként” foglalkoztatják délolasz ruhaipari és bőripari üzemekben. A tanulmány szerint Itáliában nem egy egységes kínai maffia létezik, hanem több különálló bűnözői csoport, attól függően, hogy Kína melyik városából érkeztek. Érdekes, hogy az éttermekben, szállodákban, kereskedelmi cégeknél dolgozó tisztességes kínaiak közötti nézeteltéréseket is a „saját” maffiájuk rendezi. Csak honfitársaik rovására követnek el emberrablást, zsarolást, pénzbeszedést és megfélemlítést. A külföldi bűnszervezetek közül a legembertelenebbek a nigériaiak és az észak-afrikaiak. A hierarchiájuk vetekszik a legfélelmetesebb calabriai ’Ndragheta maffiával; kábítószer-csempészetből, rablásból és prostituáltak futtatásából élnek. Az afrikai örömlányok többségét munkát ígérve csábítják Olaszországba, ahol az embercsempészeknek kifizetendő díj ledolgoztatására használják őket.
A DNA jelentése a legerőszakosabb kategóriába sorolja az albán bűnözést is, amely az összes külföldi bűnszövetkezet közül a legrégebben települt be Olaszországba. Lopásból, rablásból és drogkereskedelemből élnek, a legtöbb utcalányt ők foglalkoztatják.
Összességében a külföldiek egyre növekvő utánpótlása már most előrevetíti a jelenlegi kényes maffiaegyensúly megbomlását. A helyi és külföldi bűnszövetkezetek közötti íratlan megállapodások és eseti összefonódások ugyanis felettébb törékenyek. Évente 20-25 ezerre tehető a szicíliai és délolasz partoknál lélekvesztőkben partra vetődött illegális bevándorlók száma, de sokan érkeznek kamionokba zárva, vagy hamis papírokkal is. Többségük kurd és észak-afrikai származású, de jelentős a szomáliai, etióp, albán és iraki menekültek száma is. A nyelv- és szaktudás nélkül érkező szegényeket pedig könynyen elnyelheti a külföldi maffia.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
