Jövőre fizetik a jelentősebb agrárpénzeket

Hétfőn küldi Brüsszelbe az agrártárca az Új Magyarország vidékfejlesztési programot – közölte tegnap Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint a következő hat évben hazánk uniós pályázati forrásokból mintegy 1300 milliárd forinthoz, közvetlen támogatásokból pedig 1500 milliárdhoz juthat. A gond csak az, hogy ebből az idén még keveset látnak a gazdálkodók.

Ötvennyolc jogcímen juthatnak majd fejlesztési forrásokhoz a gazdálkodók Gráf József agrárminiszter tájékoztatása szerint. Az uniónak a jövő héten küldik át a programot. A tárcavezető reményei szerint ezek 90 százalékáról március közepéig sikerül megegyezni az uniós szakértőkkel, s így négy pályázatot – a géptámogatáshoz, az erdők telepítéséhez, a kistérségi vállalkozóvá váláshoz és a trágyakezelési technológiafejlesztéshez adott támogatást – áprilisban már elindíthatnak. A miniszter rávilágított arra, hogy a forrásokból az idén várhatóan 33 milliárd forintot tudunk felhasználni, mely összeg a következő években évi 160-180 milliárdra emelkedhet. Ami azt jelenti, hogy a nagyobb összegek lehívására elsősorban a jövő esztendőtől kerülhet sor. Gráf József kiemelte: az agrárkormányzat a pályázati pénzek 47 százalékát kívánja a technikai, technológiai lemaradás lefaragására fordítani. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a növénytermesztési ágazatban használt nagy – 200 lóerő feletti – erőgépek, illetve kombájnok esetében még komoly vitára számítanak Brüsszelben, mindazonáltal ezeknél a 25 százalékos támogatási szintet elérhető célként értékelte.
A program második leghangsúlyosabb pontjaként emelte ki a helyes környezetgazdálkodási gyakorlat elterjesztését, amire a források 32-33 százalékát fordítanák, míg a sorban harmadik célként megjelölt vidékfejlesztésre a pályázható pénzek 17 százalékát különítenék el. A legnagyobb arányú támogatásra az állattenyésztők számíthatnak, mivel Gráf József elmondása szerint jelenleg az agrárium teljesítményének 60 százalékát a növénytermesztés, 40 százalékát pedig az állattenyésztés adja, mely arányt a fenntartható gazdálkodás érdekében meg kell fordítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a folyamatban lévő programismertető előadás-sorozat olyan terveket ismertet, amiket az Európai Unió még nem fogadott el – reagált az elhangzottakra Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke, fideszes országgyűlési képviselő.
Mint mondta, azonkívül, hogy még nem dőlt el, mekkora összeg áll rendelkezésre, az ágazat termelői számára a pályázati feltételek is kedvezőtlenek, hiszen – például a géptámogatásoknál – csak egy hónap áll majd rendelkezésre a benyújtásra. Ez a rövid határidő pedig a nagygazdaságoknak kedvez, nem pedig a kis- és közepes gazdálkodóknak, akiknek nagyobb szükségük volna a pénzre.

Hiány miatt drágul a baromfi. Hétfőtől 6-8 százalékkal drágul a baromfihús, mert a tavalyi madárinfluenza-pánik miatt erőteljesen lecsökkent a tojóállomány. Mivel a baromfifogyasztás mértéke mára visszaállt a korábbi évek átlagára, a kereslet jóval felülmúlja a kínálatot, s ez felhajtja az árakat – közölte az origo.hu portál kérdésére Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Mint mondta, ez a helyzet egész Európában jellemző, mivel mindenhol hiánycikké vált a keltetőtojás és a naposbaromfi.