Készítik az új áramtörvényt

Egy hónapon belül a kormány elé kerülhet az új villamosenergia-törvény. A törvény a piac teljes megnyitásának kereteit határozza majd meg, s a nyomán rendeletek és jogszabályok tucatjait is módosítani kell.
Bár az utóbbi időben felerősödtek azok a vélemények, amelyek szerint nem nyílhat meg az EU által előírt július elsejei határidőre a magyar energiapiac, most úgy tűnik, hogy a szabad szolgáltatóválasztás alapfeltételének tekinthető törvények biztosan elkészülnek addig. A villamosenergia-ellátásról szóló törvény áll közelebb a végeleges formájához. A Magyar Energia Hivatal a piaci szereplőkkel már ismertette a még hátralévő munka menetét, s eszerint a törvényszöveg javaslat formájában március első felére készen lesz. A gázellátásról szóló törvényjavaslat a tervek szerint három hónapra követi a villamosenergia-ellátásról szóló törvényt, elvileg tehát ezt is elfogadhatják, s ki is hirdethetik a határidőig. Ám a szabadpiac gyakorlati megnyitása a részleteken, vagyis a végrehajtási rendeletek tömkelegén múlik, ezek pedig minden bizonnyal csak az év második felében születnek majd meg. Így a törvényeknek csak bizonyos részletei lépnek életbe júliusban, a piacnyitás lényegét jelentő lépésre, vagyis a teljes körű, szabad szolgáltatóválasztásra ám valószínűleg 2008. január elsejéig várni kell majd.
Az, hogy lesz idő a részletek kidolgozására, nem baj, sőt… Egy rossz döntés a végrehajtásban ugyanis könnyen az árak elszabadulását eredményezheti. Ebből a szempontból a legkényesebb kérdés, mi legyen a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel. Ezeket a kilencvenes évek közepén kötötte a hazai nagykereskedő, vagyis a Magyar Villamos Művek (MVM) a frissen privatizált erőművekkel, s létüket, mivel garantált nyereséget biztosítanak a termelőknek, Brüszszel bújtatott állami támogatásként értékeli. Az EU álláspontja szerint ezeket fel kell bontani, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ez miként történik. Ezzel kapcsolatban jelenleg háromféle elképzelés ismert. A Gazdasági Versenyhivatal az azonnali felmondás mellett érvel, az MVM fokozatosan tárgyalná újra a szerződéseket, és létezik még egy köztes modell is, melyet az E.ON készített. Gerse Károly, az MVM általános vezérigazgató-helyettese korábban elmondta, hogy a hosszú távú szerződések azonnali felmondása az árak emelkedésével járna, egyszerűen azért, mert a piacot alapvetően a kereslet és nem a kínálat határozza meg. Vagyis nincs elegendő számú versenyző az erőművek között ahhoz, hogy a drágán termelők kiessenek a piacról, s így semmi akadálya nincs annak, hogy a hosszú távú szerződésektől megszabadulva a ma még olcsó áramot előállítók is felvigyék az áraikat.
Külön kérdés, mi lesz a kisfogyasztókkal. Egy valóban teljes piacnyitás esetén elvileg számukra is megszűnik a jelenlegi, hatósági árakkal működő közüzem, és – hasonlóan például ahhoz a rendszerhez, amelyik a mobiltelefon-szolgáltatásban működik – attól a szolgáltatótól vásárolják majd az áramot és a gázt, amelyiktől akarják. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője szerint az államnak ebben az esetben is megmaradhat valamilyen szerepe az ármegállapításban.