Kitörhetünk-e az energiafüggőségből?

Kitörhet-e Magyarország az energiafüggőségből? – erre a kérdésre keresték a választ a Deák Ferenc Közéleti Klub szerdai klubestjének résztvevői: Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke, Olajos Péter néppárti
EU-képviselő és Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület alelnöke, a Magyar Energetika folyóirat felelős szerkesztője.
Járosi Márton leginkább a kormányzat eszköztelenségében látja a bajok okát. Szerinte a hazai energetikai vagyon nagyobbik felének privatizációja után a kormánynak jószerivel csupán szabályozói hatásköre maradt, ám ezzel sem megfelelően él. Járosi erre példaként azt hozta fel, hogy bár a politikai szlogenek szintjén mindenki szót emel az energiafüggőség csökkentéséért, a Magyar Energia Hivatal nemrégiben mégis engedélyt adott egy nagy gáztüzelésű erőmű felépítésére, s ezzel mérséklés helyett csak növeli az orosz importszállításoktól való meghatározottságot. Az Európai Uniónak össze kellene fognia az alap-energiahordozók beszerzésében, mégis mindenki külön utakon jár, ráadásul Brüsszelnek nincs is egységes energiapolitikája – sorolta Járosi, hogy miért nehéz egy mérete miatt csekély alkuerővel bíró országnak csökkentenie a függőséget.
Stróbl Alajos úgy látja, hogy nem feltétlenül a függőség jelenti a problémát, hanem az, hogy az ország nem képes komolyabb értékteremtésre. Példaként Japánt, Portugáliát és Belgiumot említette, olyan országokat, amelyek nálunk is nagyobb arányban szorulnak energiabehozatalra, ám ez mégsem jelent számukra problémát, mert gazdaságuk az import-energiahordozók felhasználásából is képes értéket – magas egy főre jutó GDP-t – előállítani. Stróbl úgy látja, az orosz gázfüggőséget akkor lehetne csökkenteni, ha épülne Magyarországon egy olyan alaperőmű, amelyik jó minőségű import-feketeszénre épül. Ilyen viszont nemigen épülhet, hiszen a klímavédelmi szabályozás miatt a beruházó nem kapna szén-dioxid-kibocsátási egységet.
Olajos Péter főként az energiatakarékosságban s a megújuló források jobb kihasználásában látja hazánk kitörési lehetőségét. Reményei szerint a német elnökségnek sikerül elfogadtatnia Brüsszellel Angela Merkel tervét, hogy az EU 2020-ra húsz százalékkal növelje az energiafelhasználás hatékonyságát, tíz százalékra a biológiai eredetű üzemanyagok felhasználási arányát a közlekedésben, s harminc százalékkal csökkentse az EU szén-dioxid-kibocsátását. Az energiatakarékossággal kapcsolatban Olajos Péter kifejtette, hogy erre idehaza nagyon kevés a pénz. Tavaly például az egész országban összesen annyi – körülbelül kétmilliárd forintnyi – állami támogatás jutott a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, amennyit Brüsszel városa biztosított lakóinak. A képviselő elmond-ta, nincsenek könnyű helyzetben a magyar EP-képviselők, amikor aktívan szeretnének bekapcsolódni a brüsszeli törvényhozásba, mert ehhez alig kapnak szakértői segítséget a magyar államapparátustól.