Több küldött felháborodott azon, hogy Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag megzsarolta az MSZP-t, csak akkor hajlandó pártelnökként és miniszterelnökként tovább dolgozni, ha a kongresszus legalább 75 százaléka támogatásáról biztosítja. Tabajdi Csaba felszólalásában „smirglisnek” minősítette a bejelentést, úgy vélte, ezt finomabban is el lehetett volna intézni, Horn Gyula pedig közölte: olyan sehol nincs, hogy a reformok ekkora támogatást kapjanak. Lendvai Ildikó majdnem „frászt” kapott a kormányfő „őrült ötletét” hallva – a frakcióvezetőnek szerencsére nem lett komolyabb baja. Végül a miniszterelnökre a küldöttek több mint 89 százaléka szavazott, Gyurcsány tehát rendkívüli megerősítést szerzett politikájához, a felelősséget pedig a párt legfőbb döntéshozó szervezetére is áthárította. Szocialista informátorunk szerint Gyurcsány ultimátumával öt-hat százalékot hozhatott.
A kétnapos tisztújító kongreszszuson legalább annyit foglalkoztak a Fidesszel, mint az MSZP-vel.
*
A miniszterelnök két beszédéből az egyiket például szinte kizárólag a legnagyobb ellenzéki pártnak szentelte. – Antimodernista, nacionalista, tekintélyelvű, európai félperifériára való, bezárkózó, kirekesztő, gyűlöletkeltő, antiglobalista, politikusaik megszólalásait pedig kocsmai indulatosság és útszéli szövegek jellemzik – nagyjából ezeket gondolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Fideszről. Az új elnök jelezte, az ellenzéki pártnak mindenkivel baja van, „a magyar konzervativizmus nemes hagyományait követő” MDF-fel, a szabadelvűséget képviselő SZDSZ-szel éppúgy, mint az MSZP-vel és személy szerint vele. Gyurcsány szerint úgy tűnik, a Fidesz célja, hogy felőrölje a szocialistákat, kiátkozza a nemzetből a „progresszív többséget”, akiket egyébként nem fogad el a nemzet egyenrangú tagjának. A kormányfő úgy vélte, a két politika nem fér meg egymás mellett, „történelemválasztás” a tét, hogy milyen utat választ Magyarország. – Szemben áll egymással a nemzeti Magyarország és a modernizációs, polgári Magyarország képe, amelyek között egyenlőtlen a politikai küzdelem – fogalmazott Gyurcsány, aki szerint az előbbi mindig tud még radikálisabb lenni és még többet ígérni. Leszögezte: a kialakult helyzetre az MSZP politikája a megoldás, akkor is, ha ez rövid távon kínkeserves, az illúziók elveszítésével jár, és sokakat elbizonytalanít. – Amit képviselek, amilyen vagyok, az jó ennek az országnak és a baloldalnak – közölte a kormányfő. Az elnök szólt a Kádár-rezsimről is, amelyben bár „szerelmek szövődtek, kiskertek jöttek az első Trabanttal és Wartburggal”, a modern baloldal mégsem vállalhatja a korszak örökségét.
– Mindazoknak alapján, ami történt, piszok nagy bajban vagyunk – jelentette ki Horn Gyula, aki úgy vélte, az elbizonytalanodott pártban „abbamaradtak” a komoly megnyilatkozások és akciók, ezeket újra be kell indítani, kezdésnek egy országjárással. Hozzátette: rengeteg a gáncsoskodás az intézmények részéről, ami komoly kárt okoz. A volt miniszterelnök arra kérte Gyurcsányt, hagyja abba Kádár Jánosra vonatkozó nyilatkozatait, mert ezzel csak egy újabb frontot nyit (ezzel Lendvai Ildikó is egyetértett később). A politikus végül így szólt: – Feri, nem lehet rád fogni, hogy a közösségi munkát túlzásba viszed.
Lendvai Ildikó frakcióvezető elmondta, a jelenlegi kormánypolitika százszorosan baloldalibb, mint a korábbiak, a párton belül ugyanakkor vannak, akik másfajta baloldali politika igényét fogalmazták meg, többek között Szili Katalin. – Nem gondolom, hogy ezt rosszul tette, nem gondolom, hogy ezzel ellenponttá vált, úgy gondolom, ez egy értelmes vita – hangoztatta. Lendvai szerint a házelnök egy hagyományosabb, de a modern államszocializmus irányába vezető utat javasol, ami „minden jó szándék ellenére zsákutca”. Hugo Chávez (akit egyébként lepasizott) Venezuelájával példálózott a politikus, ahol a „szegénységpárti, viszszaállamosító, multi- és tőkeellenes” utat választották.
Úgy tudjuk, Szili Katalin többször is négyszemközti eszmecserét folytatott Gyurcsány Ferenccel. Állítólag a feszült hangulatú beszélgetéseken a miniszterelnök felelősségre vonta a házelnököt annak közelmúltban tett kritikus megnyilvánulásai miatt.
Szomorú esemény árnyékolta be a kongresszust, miután elhunyt Szőke László, a Pest megyei küldöttcsoport tagja.
Négy új tag az elnökségben. Kiesett a 15 tagú országos elnökségből Veress József Békés megyei elnök, Steiner Pál fővárosi frakcióvezető, valamint Németh Erika és Katonáné Kállai Katalin. A testület új tagjai: Gyurcsány Ferenc, Gráf József agrárminiszter, Herczog Edit és Varga László, a Fiatal Baloldal elnöke. Továbbra is Simon Gábor vezetheti a választmányt, Puch László pártpénztárnok, dr. Simon Gábor az etikai, Keller László a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke maradt. Megszigorították a párt tagbeléptetési szabályait, illetve döntöttek a platformok működésének felülvizsgálatáról. A tagság nem támogatta azokat az alapszabály-módosításokat, amelyek a helyi szervezetektől vontak volna el döntési jogokat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
