A külügyi szóvivő lapunk érdeklődésére tegnap azt mondta, a tárcánál gondosan tanulmányozzák a Martti Ahtisaari-féle ENSZ-javaslatot. Polgár Viktor ugyanakkor megfogalmazta azt a magyar elvi álláspontot, miszerint akármi lesz is a végső megoldás a tartománnyal kapcsolatban, Budapest számára a térség s ezen belül Szerbia biztonsága, illetve uniós integrációjának folytatása, valamint a kisebbségi jogokat szavatoló multikulturalizmus működése alapvetően fontos. A szóvivő nem adott választ azon kérdésünkre, hogy Magyarország Koszovó függetlensége vagy autonómiája mellett foglal-e állást (ez utóbbit a szerb vezetés szeretné).
*
Bár a külügyminiszter hónapok óta ígéri egy új külpolitikai koncepció megfogalmazását, információink szerint csak a nyárra tervezik a felkért szakértők tervezetei alapján induló vitát. Így addig vélhetőleg Koszovó kérdésében sem lesz érdemi változás. Göncz Kinga egy lapunknak adott korábbi interjújában azt mondta, Magyarország legfőbb érdeke a térség stabilitása. „Koszovó státusával kapcsolatban nagy viták vannak az unión belül. A magyar álláspont szerint a tartomány státusát és az ott élő nemzeti kisebbségek jogait egyszerre kell rendezni, s ennek érdekében garanciák kidolgozására van szükség” – fogalmazott a külügyi tárca vezetője.
Traian Basescu román elnök korábban többször is kijelentette, Bukarest támogatja Koszovó tartomány messzemenő, európai keretbe integrált autonómiáját. Erre vonatkozó nyilatkozatai nyomán a székely önrendelkezést zászlajukra tűző erdélyi magyar szervezetek azonnal párhuzamot véltek felfedezni, s jelezték az államfőnek, ők sem kérnek többet, mint az autonómia biztosítását. Basescu elvetette az ilyesfajta párhuzamokat, de a román diplomácia álláspontja világos Koszovó ügyében: nem támogatja az albánok lakta tartomány elszakadását Szerbiától.
Pozsony még az autonómiát is soknak tartja Koszovó esetében. Ján Kubis szlovák külügyminiszter a múlt héten – amikor Szlovákia egy hónapra átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét – a Sme című lapban megjelent cikkében kifejtette: 1999-ben Koszovó számára még többféle lehetséges megoldást kínáló forgatókönyv létezett, „a fejlemények azonban célirányosan fordultak úgy, hogy mára tulajdonképpen egy [forgatókönyv] maradjon”. Mint írta, „a szlovák nyilvánosság figyelmét az sem kerülte el, hogy a cél elérésért Belgrád precedens nélküli, mi több, abszolút mértékű, a kollektív kisebbségi jogokra, tehát a részünkről elfogadhatatlan elvekre alapozott autonómiát kínál Koszovónak”. A minap Boris Zala, a szlovák parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szerbiai tartomány önállósulása láttán az autonómiára játszó szlovákiai magyarok „vérszemet kaphatnak”. A MTI által idézett Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke ezt ostobaságnak nevezte, és kijelentette: pártja nem a területi, hanem az Európában korántsem precedens nélkül való oktatási és kulturális autonómiáról beszél.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
