Az országgyűlési képviselők legutóbbi megválasztásakor valóságos botránnyá dagadt, hogy a polgárok a lakóhelyüktől távol is szavazhattak. Több választókerületben ugyanis tapasztalható volt: a második fordulóban igazolással tömegesen vettek részt a szavazáson olyan személyek, akik nem az adott településen laktak, és az első fordulóban másutt, a saját lakóhelyükön adták le voksaikat. S ott esetleg az első forduló eredményes volt: sikerült megválasztani a képviselőt. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a választójogi törvény rendelkezéseit Lamperth Mónika belügyminiszteri rendelettel egészítette ki: eszerint aki a lakóhelye jegyzőjétől kért igazolás alapján a második fordulóban mégsem a tartózkodási helyén kívánta leadni a szavazatát, az visszatérhetett állandó lakóhelyére, s az igazolást visszaadva ott voksolhatott. Mindezen szabályok súlyosan veszélyeztették a választás tisztaságát, hiszen módot adtak arra, hogy az első forduló eredményének ismeretében a polgárokat, akár szervezetten máshova utaztassák, ha úgy látták, hogy ott szükség van a szavazatukra. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly október elején az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette az 1997. évi választójogi törvény megfelelő passzusát. Hasonló sorsra jutott Lamperth Mónika alkotmánysértő rendelete is. A bírói testület ez év június 30-ig adott lehetőséget az Országgyűlésnek, hogy kiküszöbölje a súlyos hibát és új szabályt alkosson. Az Országos Választási Bizottság (OVB) a múlt évben sorra visszautasította, alaptalannak és ellenőrizhetetlennek ítélte az igazolással történő szavazás kapcsán benyújtott panaszokat. A választók szervezett utaztatását ugyanis a panaszosoknak kellett volna igazolniuk.
Az OVB most – nyilván az AB határozata nyomán – eszmecserét tart szükségesnek a témakörben, noha az új jogi szabályozás előkészítése nem tartozik a feladatkörébe. E fontos kérdéskört éppen csak érintve a választójogi testület legutóbb két további, kevésbé lényeges intézmény újraszabályozásának szükségességét vetette fel. Szigeti Péter, az OVB-nek az MSZP javaslatára megválasztott elnöke tanulmányt készített a parlamenti szakbizottság tájékoztatására. Úgy véli: megfontolandó, megmaradjon-e a hazai gyakorlatban a kopogtatócédula és a kampánycsend intézménye.
Mindkettőről hosszú ideje vita zajlik. Az országgyűlési választások előtt az ajánlószervezeteknek és az önállóan induló képviselőjelölteknek aláírásokat kell összegyűjteniük ahhoz, hogy felkerülhessenek a szavazólapra. A múlt évi választások előtt ez különösen élesen vetődött fel, hiszen több párt aktivistáját megverték, megfenyegették, amikor kopogtatócédulákat próbált gyűjteni. A Belügyminisztérium intézményeként működő Országos Választási Iroda (OVI) többször hangoztatta, más módon kellene előkészíteni a jelöltállítást. Rytkó Emília, az OVI vezetője úgy véli, valamiféle listával is elérhető lenne a megfelelő előkészítés.
Az OVB elnöke eltörölné vagy legalább korlátozná a kampánycsend intézményét. Megítélése szerint csupán a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió számára lenne tilos az urnazárást megelőző két napon a kampányolás. A választók befolyásolásának tilalma az elektronikus hírközlés fórumaira nem terjedne ki. Ezt a területet ugyanis az elnök szerint szinte lehetetlen a hagyományos módon ellenőrizni, esetleges jogsértéseit megállapítani, megítélni. Nem feledhető ugyanakkor, hogy a Legfelsőbb Bíróság a múlt évi parlamenti választások kapcsán többször is megváltoztatta az OVB határozatát, és elmarasztalta az MSZP-t mint jelölőszervezetet. A választók tiltott befolyásolásának minősítette, hogy a szocialistákhoz közel álló alapítvány sms-eket küldözgetett „Húzzunk bele!” felszólítással. Megsértette a párt a kampánycsendet azzal is, hogy a választás napján buzdító szöveget küldött az MSZP honlapján magukat regisztráló érdeklődőknek. Jogellenes volt az LB szerint az is, hogy a Gyurcsány Ferenc hangján megszólaló automata telefonhívás a baloldali párt támogatására szólított fel.
Akit elítéltek. Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt egy voksokat vásárló férfit nem jogerősen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Nyíregyházán tegnap. Az elsőfokú ítélet szerint a nyírcsaholyi cigány kisebbségi önkormányzat volt elnöke a 2006-os országgyűlési választás második fordulójában ezer-ezer forintot ígért és adott négy szavazónak azért, hogy az MSZP országgyűlési képviselőjelöltjére voksoljon. Ezzel a vádlott megvalósította a választás rendje elleni bűncselekményt. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
