Nemcsak az elkövető és az áldozat, hanem egész közösségek életét felbolygatja a bűncselekmények hatása, ráadásul éppen a sértett az, akivel a büntetőeljárás gépezetében a legkevésbé törődnek – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt kriminológus. Az Európai Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, hazánkban a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslatára 1993 óta tartják meg az áldozatok napját. Az 1989 óta működő szervezet személyi gondoskodás, jogi segélyszolgálat mellett anyagi támogatást nyújt az érintetteknek. Magyarországon nyolc évvel ezelőtt kezdtek áldozatvédelmi referensek dolgozni a rendőrkapitányságokon, majd tavaly január elsején a megyeszékhelyeken és a fővárosban létrehozták az igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálatait.
Az Országos Kriminológiai Intézet felmérése szerint hazánkban csak minden harmadik bűncselekményt jelentik be, és évente átlagosan 230 ezer ember válik bűncselekmény sértettjévé. Környezetükben körülbelül félmillióan szenvednek érzelmi megrázkódtatást, illetve anyagi veszteséget.
Zöldi Klára, a Csongrád Megyei Áldozatsegítő Szolgálat vezetőjének beszámolója szerint működésük első évében körülbelül ötszáz esettel foglalkoztak, gyakran idős, meglopott emberek kértek tőlük segítséget. Az áldozatvédelmi irodák komplex szolgáltatásokat nyújtanak, a törvény szerint mindenkinek – az uniós állampolgároknak is – jár az ingyenes tájékoztatás arról, miként tudja enyhíteni fizikai, társadalmi, anyagi kárait. Az eljárás kérelemre és a rendőrségtől, bíróságtól vagy az ügyészségtől kapott igazolás alapján indul. Krízishelyzetben, a bűncselekmény megtörténte utáni három napon belül a körülmények figyelembevételével azonnali, egyszeri pénzsegélyt – 68 ezer forintot – tudnak nyújtani a lakhatásra, utazásra, élelmezésre, kegyeleti kiadásokra. Állami kárenyhítés kizárólag súlyos személy elleni, erőszakos bűncselekmények – például súlyos testi sértés, emberölés – esetén jár a sértettnek, illetve hozzátartozójának. Ez esetben a kérelmet a bűncselekmény után három hónapon belül kell benyújtani a kár igazolásával együtt – tette hozzá a szakember. A kárenyhítés lehet egy összegű – körülbelül egymillió forint –, vagy legfeljebb három éven át havi 68 ezer forintos járadék.
Az áldozatsegítő szolgálat feladata az érdekérvényesítés elősegítése, illetve a szakjogászi támogatás is – folytatta a jogász. Előbbi annyit tesz, hogy a szakembernek nemcsak joga, hanem kötelessége is tájékoztatni az áldozatot többek között egészségügyi, betegjogi, egészségbiztosítási, családvédelmi lehetőségeiről, és ellenőrizni, hogy az illető mindenütt hozzájutott-e az őt megillető ellátáshoz. Szakjogászi segítség akkor jár, ha az érintettnek ügyvéd közreműködésére van szüksége, de azt nem tudja megfizetni.
Az áldozatsegítő szolgálatok együttműködnek a rendőrséggel, az önkormányzattal, az okmányirodával, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a szociális irodákkal. Az igazságügyi hivatalok áldozatsegítő szolgálatáról az ingyenesen hívható 06-80/244-444-es zöldszámon kapható felvilágosítás.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
