Miért késik az árampiaci nyitás?

Egy szakportál szavazása szerint a magyar villamosenergia-ipari szakemberek nem hiszik, hogy az árampiaci nyitás előírt határidejére elkészülnek a szükséges jogszabályváltozások. Egyelőre nem tudni, hol tart a gazdasági tárca mellett működő szakbizottság a modellalkotásban, az azonban biztos, hogy egy rossz döntés felverheti az áram árát.

Erdősi Csaba
2007. 02. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lehet-e verseny egy alapvetően kínálati piacon, s ha igen, hogyan – alighanem ez a hazai árampiac legnagyobb kérdése. A választ az államnak kellene megadnia, méghozzá sürgősen, hiszen az Európai Unió direktívái szerint július elsején Magyarországon is teljesen szabaddá kell tenni az áramtermelést és a -kereskedelmet. Ez a gyakorlatban nem kevesebbet jelent, mint hogy a jelenlegi hatósági áras szabályozást meg kell szüntetni, s az áram, mint termék árának kialakítását minden szinten rá kell hagyni a piacra. A lépés hatását kétféleképpen ítéli meg a szakma. Az egyik oldal szerint a „vegyen mindenki attól, akitől akar”, vagyis a választás lehetősége versenyt indít meg a különböző termelők és szolgáltatók között, márpedig a versenyről sok ágazatban bebizonyosodott már, hogy az árak csökkenésével és a szolgáltatás minőségi javulásával jár. A liberalizációtól ódzkodó szakemberek ezzel szemben az árampiac speciális helyzetére hívják fel a figyelmet, s azt mondják, nem beszélhetünk valódi versenyről ott, ahol a piacot alapvetően a kínálat szűkössége jellemzi. A magyar árampiaci modell jelenleg kétarcú. Létezik a közüzem, a maga szabályozott áraival és a versenypiac, ahol a nagyfogyasztók már most is élhetnek a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségével. Hogy az áram a szabadpiacon mennyibe kerül, azt nem tudjuk, hiszen az ár két független, piaci szereplő alkujának eredménye. Tudjuk viszont, hogy a közüzemben mennyibe kerül az áram, és jelzésértékű, hogy idén januárban tömegével léptek vissza ide olyanok, akik korábban próbát tettek a szabadpiaccal. Döntésüket nyilván a pénztárcájuk alapján hozták meg, vagyis a közüzemi visszatéréssel az olcsóbb áram mellett döntöttek. De vajon miért olcsóbb az áram a hatósági áras piacon, és miért drágább a versenypiacon? Mert nincs belőle elég.
A közüzemi áramárat ma a termelőkre és a kereskedőkre vonatkozó bonyolult előírások szabályozzák. A szolgáltatók mindenkinek ugyanannyiért adják a villamos energiát, de a termelők már nem ugyanazon az áron számláznak a nagykereskedő felé egy kilowattórányi áramot. A szabályozás kulcsa az eszközértékre vetített nyereség, amely nem lehet magasabb nyolc százaléknál. Ennek megfelelően vannak drágán és vannak olcsón termelő erőművek, a végfelhasználói árat pedig a drága és az olcsó erőművekből származó összárammennyiség átlagára határozza meg. Ha ezt a metódust piacira váltjuk, két eset lehetséges. Optimális esetben a drága termelőt kiszorítják a piacról az olcsók, vagyis a termelők összességének az átlagára a legolcsóbbéhoz igazodik. Ehhez azonban az kell, hogy kínálati oldalon verseny legyen a piacon, vagyis hogy hálózati csatlakozással rendelkező erőművek csatázzanak egymással a szolgáltatók és rajtuk keresztül a fogyasztók kegyeiért. Magyarországon nem ilyen a helyzet, nincs elég erőmű, és nincs elég erőmű a régióban sem – ahol meg van, ott ezek nem felelnek meg az együttműködő európai villamosenergia-rendszer követelményeinek. A piacnyitás ilyen helyzetben, amikor minden egyes megtermelt elektronra szükség van a fogyasztók ellátásához, azt eredményezi, hogy az eltérő árszinten termelő erőművek közül nem a legolcsóbb lesz az igazodási alap, hanem a legdrágább, és az átlagár felfelé mozdul majd el. Magyarul a legolcsóbban termelő paksi atomerőműben előállított áram ára közeledni fog a legdrágább gáztüzelésű erőmű árához. Az atomerőmű ennek következtében óriási többletbevételre tesz szert, aminek természetesen a fogyasztók látják kárát.
Nagyjából ezek a peremfeltételek, ezek figyelembevételével kellene dönteni a kérdésben, méghozzá gyorsan, mert július elsejéig meg kellene változtatni vagy egy tucat jogszabályt és a villamosenergia-törvényt is. A gazdasági tárca által javasolt modellnek, azaz a döntéseket megalapozó kerettervnek már tavaly ősszel el kellett volna készülnie, hogy társadalmi vitában lehessen csiszolni a részleteket, ám a mai napig is csupán kiszivárgó félhírekből lehet valamilyen képet alkotni arról, mire készül a minisztérium. A villamosenergia-ipari szakemberek most már nem is számítanak rá, hogy határidőre elkészülnek a jogszabályok. Az Energiainfo.hu szavazásán a válaszadók 72,9 százaléka vélte úgy, hogy a villanypiac legkésőbb a jövő évtől nyílhat meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.