A felmérés szerint a három volt szocialista országban csekély azok száma, akik teljes mértékben megbíznának a vizsgált kilenc intézményben, az alkotmánybíróságban, a köztársasági elnökben, az egyházakban, a bíróságban, a rendőrségben, az önkormányzatokban, a kormányban, a parlamentben, illetve a pártokban.
A magyar lakosságból minden harmadik ember vélekedik úgy a kormányról, valamint a pártokról, hogy semmiféleképp nem bízna bennük, minket követnek ebben a mutatóban a lengyelek és a szlovákok. Ami szintén közös a régióban, hogy a lakosság több mint ötöde teljes mértékben bizalmatlan a rendőrséget illetően (amint az az ábránkon látható).
Éretlen demokrácia vagy civil öntudatosság?
Hasonló eredményt hozott ki a Medián azonos irányultságú, egy év adatait vizsgáló, csak Magyarországra vonatkozó kimutatása, amelyet még tavaly októberben tettek közzé. Ebből szintén az derült ki, hogy az Alkotmánybíróságba és köztársasági elnökbe vetett bizalom a legerősebb, a sor végén pedig a parlament, a pártok és a kormány állnak – ebben a sorrendben.
A Medián akkori közleménye alapján ez a tendencia a demokráciánk éretlenségére utal, mivel a polgárok nem bíznak (eléggé) a demokrácia és a piacgazdaság intézményeiben, ami pedig elengedhetetlenül szükséges lenne a rendszer legitimitásához. Utalnak azonban egy másik elméletre is, amely a közvélemény-kutató szerint főleg az angolszász szakirodalomra jellemző.
Ennek lényege, hogy a magas bizalmatlansági mutató az állampolgári megfontoltságot és a civil tudatosságot fejezi ki, hiszen – érvelnek a szerzők – ezek a bürokráciák, amelynek tagjai gyakran korruptak, nem „polgárbarát” módon működnek, vagyis az egyszerű állampolgárral többnyire hatalmaskodnak ahelyett, hogy „szolgáltatnának”. Ez utóbbi álláspontot erősítik meg egyébként az Európai Unió felmérései is, amelyek szerint intézményei iránt a 15 „régi” tagállam közül a két skandináv ország és Nagy-Britannia polgárai a legbizalmatlanabbak, amely országok nem nevezhetők „éretlen” demokráciáknak – állítja a Medián.
A megszorítás hatása
Az utóbbi 12 hónapban a választások után tavasszal, majd pedig a megszorítások bejelentését követően nyáron csökkent az intézmények iránti bizalom. A legnépszerűbbnek általában a belpolitikában hagyományosan kevesebbet szereplő, független és az intézmények demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök és Alkotmánybíróság bizonyult. Jellemző az is, hogy a köztársasági elnök, aki az elmúlt évben a legtöbbet veszített a polgárok bizalmából, épp akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát.
A Medián felmérése kitér az Európai Bizottság szerepére is, amelyben a magyarok szintén megbíznak, és ez az állapot csak akkor vett negatív irányt, amikor bizonytalanná vált a konvergenciaprogram sorsa, az index pedig ismét emelkedett, amikor elfogadtatott a magyar pénzügyi tervezet.
Gyurcsány megválasztása óta népszerűtlenebb a kormány
A Tárki január elején egy másik tanulmányában az elmúlt hat év bizalomcsökkenését kutatta. Ugyan relatíve növekedett némely intézmény iránt a bizalom, az összesített érték továbbra is nagyon alacsony. A köztársasági elnökkel kapcsolatban a 2000, 2004 és 2006 közül tavaly decemberben volt a legalacsonyabb azok aránya, akik teljes mértékben megbíznak benne (bővebben az ábránkon).
A pártok pozitív megítélése a legalacsonyabb mértékű a lakosság körében, hiszen a pártokban teljes mértékben megbízók aránya 2000-ben és 2004-ben is csak 1 százalék, míg 2006-ban 3 százalék – amely növekedés a hibahatáron belül van. Jól látszik azonban az is, hogy míg 2004-ig emelkedett a kormány iránti bizalom, Medgyessy Péter távozása után a trend mérhető csökkenésbe váltott.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
