Százszázalékos teljesítmény és első hely a BL-csoportban, 76-60-as összesítés és kettős diadal a francia Chambery felett a nyolcaddöntőben, három német világbajnok (az éppen a fináléban megsérült kapus, Fritz, a villámkezű jobbátlövő, Zeitz és Klein), két francia (Omeyer és Karabatic), hat svéd (Lövgren, Ahlm, Lundström, Linders, Kim és Mattias Andersson), egy-egy dán (Jeppesen), szlovén (Kavticnik) és osztrák (Szilágyi Viktor, a hajdani magyar klasszis, „Szacsa” fia) a keretben, nemzeti rekordnak számító tizenkét bajnoki cím a vitrinben, pillanatnyilag második helyezés a Bundesliga tabelláján a Flensburg mögött. Röviden így jellemezhetjük a THW Kielt, azt az ellenfelet, amelynek tegnap még örültünk, és remélhetőleg holnap is örülni fogunk, hiszen a BL-negyeddöntő első mérkőzését ma 16.15-kor vívják Veszprémben.
A hazai MKB-nál Iváncsik Gergő lassan gyógyul újabb sérüléséből, így valószínűleg kihagyja a derbit, az új szerzemény, a szerb irányító, Zarko Sesum pedig arccsonttörése miatt hiányzik, de a többiek – Csoknyai István másodedző szavaival élve – harcra készek. Mert hogy harc lesz, kemény kézitusa, az nem vitás. Csoknyai szerint sem, hiszen így vázolja fel a várható megpróbáltatásokat: „Mivel az elmúlt években folyamatosan spanyol ellenfelekkel szemben estünk ki a BL-ből, őket a Valladolid kivételével valóban szerettük volna elkerülni, mert ellenük már lelki teherrel játszanánk. A Kiel esetében ez nincs így, de egyébként tudjuk, hogy a gárda mindenkit lerohan és ledarál, egy ötperces kihagyást is könyörtelenül megtorol, akár nyolc lőtt góllal is. Ha azt mondjuk, nálunk Perics személyében világklasszis kapus véd, akkor a Kielnek három Pericse van, igaz, az egyikük sérült. A mezőnyjátékosok is kiválóak; aki szerint nekünk kötelező kiverni a német bajnokot, az semennyit sem ért a kézilabdához. Másrészt persze mindent megteszünk a győzelemért, és szemernyi félsz sincs bennünk.”
Mint ahogy az ellenfélben sem. Uwe Schwenker menedzser például azt vallja: „Könnyű ellenfélre már nem számíthattunk, de örülünk neki, hogy a Veszprémet kaptuk. Ráadásul a második mérkőzést játszhatjuk otthon, ez mindenképpen előny a számunkra.” Ez a bizonyos otthon nem más, mint a 13 ezer néző befogadására képes Ostseehalle, amelyben január 20-án a magyar férfi kézilabdázás egyik legnagyobb hőstettének szemtanúi lehettünk. Válogatottunk ekkor és ott fordított négygólos hátrányból, és kerekedett felül egy góllal a vb-nyitányon a későbbi bronzérmes Dánián. A március 1-jei BL-visszavágón (a csütörtök esti időpont szokatlan, de nem ezen fog múlni) persze remélhetőleg nem kell nyerni – azt ma kellene.
Női kupadömping. A női BL-ben a hét végén rendezik az utolsó csoportfordulót. A Győr tét nélküli meccsen fogadja az orosz Toljattit, hiszen vendége már első a B csoportban, a magyar bajnok pedig második, de így is továbbjutó. Az FTC a BL-ben már nem folytathatja, de a KEK-negyeddöntőben még igen, ha elcsípi a 3. helyet a D csoportban. Ehhez az kell, hogy legalább annyi pontot szerezzen a dán Slagelse vendégeként, amennyit a Kometal Szkopje begyűjt az osztrák Hypót fogadva. A Fradi és a macedón alakulat ugyanis egyaránt 2-2 pontos, mivel mindkét egymás elleni találkozó 31-28-as hazai sikerrel zárult, így az sem dönt, marad tehát az összgólkülönbség, és e tekintetben az FTC nyolc góllal jobban áll. A Dunaferr pedig 11-gyel az EHF-kupa magyar negyeddöntőjében, mert 31-20-as előnyről rajtol Kiskunhalason. Ugyanebben a kupában a DVSC 25-23-as hátrányát kísérli meg ledolgozni Debrecenben a francia Metz ellenében.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség